A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
1. SZEKCIÓ - A vízgyűjtő-gazdálkodás időszerű feladatai - 1. Czinder-Pataki Lili (KDVVIZIG): Az Ipoly magyarországi vízgyűjtő területének bemutatása, tározóinak és azok részvízgyűjtő területeinek méretbeli összevetése
4. A rendelkezésre álló adatok vizsgálata, eredmények értékelése Munkám során az Ipoly magyarországi vízgyűjtő területén elhelyezkedő tározókat, és a tározókat befogadó részvízgyűjtő területeket vizsgáltam. Fontos megjegyezni, hogy részvízgyűjtő területen nem az egész országra vonatkoztatott négy nagy területet kell most érteni, hanem egyes kisebb folyók, patakok közvetlen környezetét. Az Ipoly vízgyűjtő területét 45 ilyen kisebb vízgyűjtő területre osztották fel (3. ábra). Összesen 22 részvízgyűjtő területen található víztározó, melyek száma 35 (2. táblázat). Nyolc alkalommal esik egynél több tározó az adott részvízgyűjtő területre, ilyenkor a tározók felszíni értékeit összegezve is figyelembe vettem (1. táblázat). A tározók felszínének, a részvízgyűjtő területenként meghatározott tározók összfel színének, valamint a részvízgyűjtők területeinek statisztikai mutatószámait (minimum, átlag, maximum, szórás, variációs tényező, elemek száma) a következő táblázatban mutatom be (2. táblázat): Tározók felszíne A ár [ha] Tározók összfelszíne a részvízgyűjtő területeken Aár.össz [ha] Részvízgyűjtő terület A^ [ha] Minimum 0,14 0,39 584,38 Átlag 10,39 16,53 3822,80 Maximum 44,69 44,69 11803,35 Szórás 12,10 14,25 2941,50 Variációs tényező 116% 86% 77% Darabszám 35 22 22 2. táblázat: Tározók és részvízgyűjtő területeik statisztikai értékei A tározók méreteiben igen nagy szélsőséget láthatunk, a legkisebb tó, a 2. számú Ipolytamóci ősmaradványos tó méretének több mint százszorosa a 44,69 hektáros Komra-völgyi tározó. A részvízgyűjtő területek méreteinél nem tapasztalhatunk ilyen nagy eltéréseket. A legkisebb, 3. sorszámmal ellátott területnek húszszorosa a legnagyobb, 16. számú vízgyűjtő terület (1. táblázat). A variációs tényező a szórás és az átlagérték hányadosa százalékos formában kifejezve. Segítségével eltérő dimenziójú, valamint eltérő nagyságrendű változók szórása összehasonlítható. Ezen értékek alapján is látható, hogy a tározók felszíni adatai nagyobb eltéréseket mutatnak, mint a hozzájuk tartozó részvízgyűjtő területek nagysága. A következőkben hisztogramok segítségével ábrázolom a tározók és részvízgyűjtő területek eloszlását (ezek elkészítése során az IBM SPSS Statistics programot használtam).
