A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 5. Bujdosó Szabolcs - Schroff Csaba (KÖVIZIG): Elveszett melioráció!?

Törekedni kell a völgyfenéki vízrendezés során a vizes élőhelyek (lápfoltok, mocsarak, üde rétek) megőrzésére, vízellátásuk biztosítására, hiszen ezen foltok jelentős természetvédelmi értéket képviselhetnek, és a lecsapolásuk során sem lesznek alkalmasak intenzív szántóföldi művelésben való használatra.- Síkvidéki melioráció

Síkvidéki vízrendezés során a felszíni és a felszín alatti vízrendezés szintén együttes tervezést, kivitelezést követel meg.

Síkvidéki vízrendezés során törekedni kell a belvízi elöntések elleni védekezésre, a káros vizek elvezetésére. A vízelvezetést egyaránt szolgálják a felszíni csatornák és a talaj csőhálózatok.

A síkvidéki vízrendezésnek természetesen nem feladata minden belvízzel borított területről a nemkívánatos vizek elvezetése. A belvízzel leggyakrabban sújtott területek nagy része rossz termőképességű talajokon helyezkednek el, ahol hatékony mezőgazdasági művelés nem kivitelezhető. A drénhálózat jellemzően a mélyfekvésű, illetve lefolyástalan lapos területek vízmentesítését oldotta meg. Továbbá a földalatti rendszer lehetővé tette a nagy méretű, ezáltal hatékonyabban működtethető táblaméretek kialakítását, mivel nem kellett azokat csatornákkal „feldarabolni”.

5. Meliorációs beavatkozások

A három legfontosabb meliorációs beavatkozás: a talajjavítás, talajvédelem és a vízrendezés.- Talajjavítás

A talajjavítás alatt azokat a kémiai, fizikai és mechanikai beavatkozásokat értjük, amelyeket- a szokásos növénytermesztési ráfordításokon túlmenően - azért kell elvégezni, hogy a termőtalaj kedvezőtlen tulajdonságait megváltoztassák, káros tulajdonságait megszüntessék és így lehetőség nyílik a termelékenyebb munkára az igényesebb fajták meghonosítására, a magasabb hozamok elérésére.

Talajjavítás keretén belüli beavatkozások: