A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 5. Bujdosó Szabolcs - Schroff Csaba (KÖVIZIG): Elveszett melioráció!?

alkalmatlanok lettek volna. A termelő szövetkezetek területe adott volt, csak akkor tudtak „jobba teljesíteni”, ha a gyengébb minősítési osztályú, alacsony aranykorona értékű területeket is művelésbe, kalászos termelésbe vonták. A cél a minél nagyobb terméshozam volt.

A komplex melioráció keretén belül megvalósult vízrendezési művek rendkívül nagy hatással voltak az adott területek művelhetőségére, hasznosítására. Azonban az optimális „üzemeltetéshez” a szövetkezetek struktúrája bizonyult szükségesnek.

A mezőgazdasági szövetkezetek, gazdaságok megszűnésével, a privatizáció miatt kialakult „soktermelős mezőgazdasági forma” kialakulásával a meliorációs létesítmények többsége, kezeletlenség hiányában elhanyagolt állapotba került. Ezek a meliorációs beavatkozások az akkori nagyüzemi (tsz, állami gazdaság) igényeknek megfelelően készültek, ami nem esik egybe a kisüzem (családi gazdaságok) igényeivel.

Sok esetben a gazdálkodók nem is tudják, hogy területük alatt drénmező található, illetve érdektelenség, illetve anyagi okok miatt az üzemi, magántulajdonú csatornák, és az azokon található műtárgyak elhanyagolt állapotba kerültek.

Dolgozatunkban ezen, vízrendezési szempontból fontos művek fontosságára kívánjuk felhívni a figyelmet, azok visszaállítási lehetőségeire teszünk javaslatot, illetve, hogy rendbetételük milyen hatással lehet a biztonságosabb terméseredmény elérése érdekében.

2. A meló ráció fogalma

A melioráció a talaj termőképességét megőrző, vagy javító fizikai, kémiai, biológiai vagy műszaki beavatkozások összessége. A meliorációs beavatkozások segítségével a talaj termőképessége megőrizhető, vagy növelhető.

Az ország mezőgazdasági területének 45 %-ára a termelésre kedvezőtlen talajtulajdonságok és más károsító tényezők jellemzőek. Ezen tényezők megváltoztatása csak meliorációs beavatkozás útján lehetséges.

Hazai adatok alapján az eróziótól rendszeresen károsodó szántó-, gyümölcsös-, szőlő-, rét- és legelőterület az ország mezőgazdaságilag hasznosított területének mintegy 30%-át adja.