A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 4. Dr. Bíró Tibor (NKE Víztudományi Kar) - Jécsák Csaba (FETIVIZIG): Adaptív talajvízszint-szabályozás lehetősége egy felsőszabolcsi talajcsövezett mintaterületen

A mintaterület elhelyezkedésére való tekintettel a dolgozat anyaga a 07.06-os számú belvízvédelmi szakasz adottságait ismerteti részletesebben.

3.2. A 07.06 Felsőszabolcsi alsó belvízvédelmi szakasz bemutatása

A Felsőszabolcs alsó belvízvédelmi szakasz az ország északkeleti részén, a Tisza balparti vízgyűjtőjén helyezkedik el. (FETIVIZIG, 2016)

A terület fekvése és határai:

• Nyugaton és északon a Tisza folyó,

• Keleten a 07.07. számú belvízvédelmi szakasz, (Köper csatorna)

• Délen a Tiszanagyfalu-Kótaj közötti vízválasztó, a Lónyay-főcsatorna, mely kelet-nyugat irányú gyűjtő övcsatorna szerepét tölti be.

A 07.06. számú. Felsőszabolcs alsó belvízvédelmi szakasz területe 307,44 km , ami magában foglalja a Belfő-csatorna alsó szakaszának vízgyűjtő területét, a Lónyay-főcsatorna 0+000-18+854 km szelvény közötti vízgyűjtő területét és a Rakamazi fennsík 78 km -es részét, valamint a Rakamazi fennsík Nyírségi vízgyűjtő területhez kapcsolódó 34 km2-es területét. (FETIVIZIG, 2016)

3.2.1. Talaj adottságok

A terület talajai genetikai osztályozás alapján, a Tisza mentén nem karbonátos réti öntéstalajok, máshol barna, rozsdabarna erdőtalajok, réti öntéstalajok, lápos réti talajok, tőzeges kotus talajok, humuszos homoktalajok váltakoznak. Talajfizikai osztályozás szerint a fennsíki területeken és a Belfő öblözetben túlnyomórészt homok, mélyebb területeken erősen kötött vályog, középkötött vályog, de homokos, tőzeges-kotus, agyagos talajú területek is nagyobb foltokban találhatók. Szárazabb időszakban a felső kotu a defláció következtében vándorol, míg vizes időszakban jelentkező vízfoltok megnyomják, és tömörítik a talajt. (FETIVIZIG, 2016)

4