A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 3. Antal Zsuzsanna (KDTVIZIG): Elfeledett melioráció a Sió-csatorna felső szakaszán
„Győzelem” MgTsz, Enyingi ÁG) végzett meliorációs beavatkozásokat a Sió-csatorna eresztésekor bekövetkező magas talajvízszint gyorsabb lesüllyesztése, a domb felől érkező rétegvizek megfogása, a terület biztonságosabb megművelhetősége érdekében. A Sió-völgy elvizenyősödésének okai az alábbiakban foglalhatók össze A mélyebb vonulatokban, esős évszakban foltokban összegyülekezett felszíni vizek (pangó vizek), melyek szinte egész éven át megtalálhatók. A domboldalakon, illetve a löszhátak lábainál előbukkanó rétegvizek, melyek állandó víztelítettséget okoznak a talajban, elsősorban a völgyfenéken, valamint a mélyebb vonulatokban.- Helyenként feltörő források, amelyeket a kis kiterjedésű vízgyűjtőre hullott csapadékból utánpótlódó rétegvizek táplálnak.- Feliszapolódott árkok, melyek az időszakos vizeket nem tudják elvezetni.- Hosszabb ideig tartó vízeresztés esetén a Siónak a völgyfenékre gyakorolt depressziós hatása megszűnik, teret engedve a magaspartok felől történő talajvízáramlásnak és a fokozódó belvízképződésnek. Az 1960-as években a Sió-völgyben először nyílt árkos módszerrel történtek víztelenítési próbálkozások, azonban a területek jellege olyan, melyen csak korszerű drénezési eljárással lehetett eredményes vízrendezést végezni. A vízrendezés célja a jó termőképességű területek zárt vízelvezető elemekkel, illetve ahol elkerülhetetlen nyílt árkokkal kombinált víztelenítése, ezen túlmenően a nagyméretű, iparszerű termesztési rendszerek tábla és tömb méreteinek kialakítása. Általánosan alkalmazott műszaki megoldások az alábbiak voltak:- Nyílt árkos és drénrendszer egyidejű alkalmazása Az egységes tábla kialakítást akadályozó völgyfenéki árkok megszűntetése, kiváltása- Befogadók iszapolása, fenékszint süllyesztése Tereprendezés Az alagcsövezés hatékonyságának javítása érdekében mélyszántás alkalmazása A meliorációs munkákra vonatkozóan, már a vízjogi létesítési engedélyben rögzítésre kerültek a későbbi üzemeltetésre vonatkozó előírások, mely szerint a vízrendezések során létesült nyílt árkok fenntartása, magas Sió vízállás esetén az érkező belvizek befogadóba történő átemelése, az alagcsövezett területeken a mélylazítás rendszeres elvégzése a gazdálkodók feladata! Vízeresztések a Balatonból A Balaton vízháztartását alapvetően meghatározó természeti jelenségek a csapadék, a hozzáfolyás, illetve a párolgás. A Balatonba torkolló vízfolyások által szállított vízmennyiség, vagyis a hozzáfolyás, ezek közül a természeti jelenségek közül a legnagyobb változékonyságot mutatja. Az 1980-as évek első felétől az éves hozzáfolyás értéke szignifikánsan csökken, ami arra enged következtetni, hogy megváltoztak a Balaton vízgyűjtő-területén a lefolyási viszonyok. A tó vízjárásában azok az időszakok teremtenek szélsőséges helyzetet, amikor egy-egy vízháztartási tényező tartósan és jelentősen eltér az
