A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 3. Antal Zsuzsanna (KDTVIZIG): Elfeledett melioráció a Sió-csatorna felső szakaszán
Az alkalmazott szivárgó rendszer működése akkor lesz hatékony, ha az egyes öblözetek vízrendezése is megoldást nyer és a kisvízfolyások vissza töltésezése megtörténik. (A bővítés során nem került sor az öblözetek vízrendezésére és a kisvízfolyások vissza töltésezésére) Azokon a keskenyebb, vagy kedvezőtlenebb adottságú völgysávokon, ahol a műszaki beavatkozások nem gazdaságosak, célszerűbb a művelési ágat megváltoztatni. A tanulmányok ismeretében olyan beavatkozások végrehajtását tűzték ki célul a Sió-csatorna felső szakaszának bővítése során, melyek a mezőgazdasági kártételeket minimálisra csökkentik. A Sió felső szakaszának kapacitás bővítése - Beruházási Program 1970 évben a VIZITERV leszállította a „Sió csatorna felső szakasz bővítése” Beruházási Program tervet, mely 1971. évben jóváhagyást nyert. A teljes beruházás 3 ütemben készült (80-89 km, 89-109 km és 109-121 km szelvények között). A felső szakaszon (79+477-120+854 km) a meder terepbe mélyítve, depóniák között halad. A fenékesés egyenletesnek mondható, az átlagos fenékesés 0,15 %o. A fenékszélesség átlagosan 14,0 m, rézsűhajlás 1:2, vagy ennél meredekebb. Kétoldalt 5,0 m széles padka, vagy más néven vontatóút található, mely a mértékadó vízszint felett 0,5 m-el került kialakításra. A vontatóúthoz csatlakozva a mederből kikerülő anyagból 5,0 m koronaszélességű depóniát alakítottak ki 1:2 -1:4 külső rézsűhajlással. A Beruházási Program keretében a Sió-csatorna jobb és bal partján szakaszosan nyílt szivárgó csatornákat alakítottak ki torkolati zsilippel és szivattyúállásokkal a mélyfekvésű területek fakadóvizeinek, a külvizeknek, valamint a szivárgó vizek összegyűjtése és a Sió-csatornába történő visszavezetése érdekében. A Sió-csatorna bal partján 5 db, míg a jobb parton 3 db szivárgó került megépítésre összesen 20.577 fm hosszban. A szivárgó árkokat 150 1/s vízhozam levezetésére méretezték. A csatornák átlagos mélysége terepszint alatt 2,5 m, fenékszélességük 1,0 m, rézsűhajlásuk 1:2. A szivárgók partéleinek távolsága a depóniák rézsűlábától minimum 5,0 m. A szivárgó csatornák méretezésénél a döntő tényező nem az átszivárgó vízmennyiség, hanem a Sió-völgy mélyfekvésű terepfoltjain megrekedő belvizek elvezetése volt. A szivárgástól való mentesítés és a belvízmentesítés kérdése nem függetleníthető egymástól, a megfelelő mélységűre kiépített szivárgó csatorna alacsony Sió vízállás esetén belvízcsatorna szerepet tölt be, biztosítva a Sió völgy talajvízszintjének megfelelő szinten (terep alatt 1,0 m) tartását. A szivárgó csatornák funkciója kizárólag a szivárgó vizek és belvizek elvezetése lehet, ezért a betorkolló vízfolyások vizei nem bocsáthatók be még részlegesen sem a szivárgó csatornákba, mivel azok feliszapolódását okozhatják. A megvalósult öv- és szivárgó csatornák torkolatába szivattyúaknával egybeépített zsilipeket építettek.
