A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 3. Antal Zsuzsanna (KDTVIZIG): Elfeledett melioráció a Sió-csatorna felső szakaszán
Elfeledett melioráció a Sió-csatorna felső szakaszán A Sió medrének kialakításában a többi dunántúli vízfolyáshoz képest lényegesen nagyobb szerepet játszott az ember, ennek következtében függőleges vonalvezetése rendkívül egyenletes, vízszintes vonalvezetése egyes kisebb görbületi íveket leszámítva megfelelő. Siófok és Simontornya között a meder vízzel való telítettségét szinte kizárólag a balatoni vízeresztések szabják meg. Az átlagos esés ezen a szakaszon 15 cm km-énként. A Kapos torkolatától állandó vízfolyásnak számít. Sió-csatorna múltja A XVIII. századig a Sió és környéke mocsár volt, bár kisebb vízrendezési munkák már a rómaiak idejében is történtek. A Sió szabályozása szempontjából az első jelentősebb lépést Bőhm Ferenc 1770-72-ben készült terve jelentette. Az ő elgondolásai alapján dolgozta ki Beszédes József a Sárvíz-Kapós menti területek lecsapolásának tervét 1817-19-ben, amely 1825-ig meg is valósult. A Balaton vízszintjének szabályozása érdekében 1863-ban megépítették a Siófoki fazsilipet. Ezt követően a szabályozási munkán különböző ütemmel, de tovább folytak. Az 1935-ben befejezett szabályozási munka eredménye képpen, a meder 50 m /s vízhozamot tudott levezetni, a fenntartás elmaradása miatt azonban az 1960-as évek végére a meder fokozatosan elfajult. A Sió-csatornával kapcsolatban több tanulmány, beruházási program és kiviteli terv készült. A tervek az alábbi, egymással összefüggő témákat tárgyalták:- Balaton vízgazdálkodása Sió-csatorna bővítése Sió csatornázása Sió-Nádor vízrendszer kérdései A Balaton vízgazdálkodásával összefüggő tanulmányok elsősorban a vízszint ingadozás szűkebb határok közé történő szorítását, az üdülés egyre nagyobb társadalmi igényének kielégítését célozták. A Sió bővítésének tervei a balatoni maximális vízeresztés 50 m /s-ról 80 m /s-ra történő növeléséből származó hatásokat tárgyalták. A Sió csatornázásával kapcsolatos tervek a vízlépcsőzést és az azzal összefüggő árvízvédelmi, belvízvédelmi, mezőgazdasági és hajózási kérdéseket, valamint a vízpótlás lehetőségét vizsgálták. A Nádor-Sió csatornával összefüggő tervezések elsősorban belvízvédelmi és vízminőségi kérdésekkel foglalkoztak. Az 1970-es években a Siónak a társadalmi, gazdasági érdekeket figyelembe véve az alábbi vízgazdálkodási feladatokat kell ellátnia: a Balaton vízszintjének megengedett határok között tartását
