A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

3. SZEKCIÓ - Árvíz- és belvízvédelem / Vízkárelhárítás - 28. Dr. Schaffler Gábor - Varga György (Országos Vízügyi Főigazgatóság): A természetvédelem és a vízügyi üzemeltetés

módosították, az áttekinthetőség és az ésszerűség érdekében az említett irányelvet újra kodifikálták.)

A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (ezen irányelv fő célja, a biológiai sokféleség fenntartása. A tagállamok európai területén belül folyamatosan károsodnak a természetes élőhelyek, egyre növekszik a súlyosan veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok száma; mivel a veszélyeztetett természetes élőhelyek és fajok a Közösség természeti örökségét képezik, és veszélyeztetettségük gyakran országhatárokon átívelő problémát jelent, közösségi szintű intézkedésekre van szükség védelmük érdekében);

Uniós tagállami szinten Magyarország alaptörvénye

NEMZETI HITVALLÁS fejezetében: Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljak és megóvjak. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.

ALAPVETÉS P) cikk Természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

Az Alaptörvény Szabadság és Felelősség fejezetének II. cikke az emberi élet védelmét garantálja a fogantatástól, a XIII. cikk a tulajdonhoz való jogot ismeri el, míg a 21. cikkben ismeri el és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Az Alaptörvény szerkezetéből láthatjuk, hogy az élet védelme, mint első generációs jog elsőbbséget élvez a vagyon mint másod vagy az egészséges környezethez (ilyen átfogóan tág megközelítésben a természet is beleértendő) való joghoz, mint harmadik generációs joghoz képest. Ennek a levezetésnek a továbbiakban bemutatandó állami feladatkörök ellátásánál lesz jelentősége, ahol az ellátandó tevékenységek között esetleges ellentmondás, összeütközés keletkezik, amelyet az alaptörvény szellemével egybeeső ágazati jogszabályok hivatottak feloldani.

A fenti magasztos vállalások többek között az alábbi ágazati szabályozásokban érvényesülnek.

Törvények

A természet védelméről szóló 1996. évi Lili. törvény (Tvtv.) (86. §-a deklarálja, hogy a vonatkozó - többek között a fentebb említett - uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja)

A3. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a törvény hatálya kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, tájra, továbbá a velük kapcsolatos minden tevékenységre, valamint a nemzetközi egyezményekből és együttműködésből fakadó természe t véde lm i feladatokra

4. § az alapfogalmakat sorolja fel, mely szerint e törvény alkalmazásában:

b) természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természet közeli állapotok jellemeznek;

g) védett természeti terület: e törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület;

h) Natura 2000 terület (európai közösségi jelentőségű természe t véde Imi rendeltetésű terület): külön jogszabályban meghatározott különleges madárvédelmi terület, különleges