A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
3. SZEKCIÓ - Árvíz- és belvízvédelem / Vízkárelhárítás - 23. Dr. Nagy László (BME Építőmérnöki Kar): Kopolya ismeret
napig terjednek. Az átlag csak kevéssel több, mint 2 óra. Tekintettel arra, hogy ezen gátszakadások nagy része az 1954. és 1956. évi dunai árhullámmal kapcsolatosak, relatív homogenitást biztosít a folyó méretével kapcsolatos vizsgálat szempontjából. Aggasztó viszont a kevés elemszám mellett az adatok nagy szórása, ami csökkenti a további elemzés értékét. A KOPOLYA HATÁSA A GÁTSZAKADÁS HOSSZÁRA A kopolya információknál 26 esetben tudjuk a gátszakadás hosszát és az elöntött területet is. A 26 gátszakadás összes hossza 2936 méter, ebből a 18 kopolyás gátszakadásra 2362 méter jut. Egy gátszakadás átlagos hossza kopolya esetén 131 méter, ellenkező esetben 72 méter. Tehát a kopolya nagyobb gátszakadás hosszat mutat. A 116 kopolyára információt adó gátszakadásból 40 tartalmazott adatot a gátszakadás hosszára. Ezeknél az átlagos gátszakadás 83,4 méterre adódott (6. táblázat), húsz méterrel hosszabbra, mint a kopolya nélküli gátszakadásoknál. Ez a lényeges különbség azt mutatja, hogy a kopolya meglétéhez nagyobb gátszakadás hossz rendelhető statisztikai feldolgozás alapján. Adat Gátszakadás átlagos hossza db m Volt kopolya 40 83,4 Nem volt kopolya 59 63,2 Összesen 99 71,4 6. táblázat A gátszakadás hossza a kopolya léte szerint KOPOLYÁK AZONOSÍTÁSA ŰRFELVÉTELEK ALAPJÁN Kopolya számos folyó mellett azonosítható. Rendszerint jelentős földtömegre volt szükség a betömésükhöz, így a XX. század második fele előtt inkább kikerülték. A 3.-22. képeken különböző országban azonosított kopolya látható. A kopolyában a folyó vízszintjének apadása után visszamarad a víz. Ezt a nyílt vízfelületet később a talajvízen keresztül a folyó vize táplálja. Idővel a kopolya feltöltődik (például vízoldalon a folyó ismételt kiöntéseinek hatására hozott hordalékkal), egyre kisebb lesz a vízmélység, majd megtelepülnek benne a fák. így valamilyen szinten becsülni lehet a kopolya korát is. Az erdőcsoportok is jól mutatják a kopolya helyét a gátban kialakított iránytörésekkel együtt. A kopolya teljes rehabilitációját a mezőgazdasági termelésbe történő bevonása jelenti a mentett oldalon. A kopolyák azonosítása űrfelvételekről, vagy légi fotókról a gát mással nem magyarázható iránytörése (5. - 20. képek), a gátszakadás kopolyájában lévő vízfelület (3., 7., 8., 12. - 14., 16. -18. és 20. képek), valamint a kopolyában kialakult erdősültség (6., 10., 11., 13., 15., 16. és 19. képek) alapján egyenként, vagy együttesen lehetséges.
