A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
3. SZEKCIÓ - Árvíz- és belvízvédelem / Vízkárelhárítás - 23. Dr. Nagy László (BME Építőmérnöki Kar): Kopolya ismeret
Külön problémát jelentenek az erózióra veszélyes talajok, a rosszul tömörített talajok és a diszperzív talajok jelenléte. Feltételezhetően egy alacsony egyenlőtlenségi mutatójú homok, egy járatos erózióra hajlamos agyag (Szepessy 1983), egy fellazított talaj (pl. mélyszántás) az átlagnál könnyebben mosódik el. A fentiek közül az 1980. évi Hosszúfoki gátszakadásnál lévő diszperzív agyagra van példa. Bár a gát keresztmetszeti alakja csak részben geotechnikai kérdés, mégis itt célszerű vele foglalkozni egy megállapítás erejéig. A 116 gátszakadás közül 57-nél (~49 %) ismerjük a gát feltételezett altalaját a szakadás előtt. Az 1976. évi előírásokig a töltés mentett oldali rézsűje meredekebb volt, mint a vízoldali, ami a sok meghágásos tönkremenetel esetében azért kedvezőtlen, mert az átbukó víz neki ütközik az altalajnak. Ezen gátszakadások csaknem háromnegyedénél keletkezett kopolya! A TÖNKREMENETELI MECHANIZMUS SZEREPE A KOPOLYAKÉPZŐDÉSNÉL Mint ahogy korábbi megállapításban szerepelt, bizonyos tönkremeneteli mechanizmusok (buzgár, hidraulikus altalajtörés, altalaj csurgás) automatikusan jelentik kopolya kifejlődését. Ezt támasztja alá a történelmi adatok statisztikai feldolgozása is. Mechanizmus Eset volt Kopolya nem volt Meghágás 66 26 40 Altalaj 20 20 0 Erőszakos átvágás 0 0 0 Elhabolás 1 1 0 Műtárgy 3 1 2 Töltéstest 8 5 3 Egyéb ismert 3 2 1 Nem ismert mechanizmus 15 13 2 Összesen 116 68 48 5. táblázat Kopolyák megoszlása a gátszakadás mechanizmusa alapján A Kárpát-medence területén 116 gátszakadásnál4 van pontos információnk kopolya létével kapcsolatban. Ezekből 101 esetben (~85 %) ismerjük a gát tönkremenetelének mechanizmusát. Ezekből 43-nél (~43 %) keletkezett kopolya, és 47-nél (~47 %) nem. A számok azt mutatják, hogy mind a 20 esetben (!), amikor a gátszakadást altalaj törés okozta keletkezett kopolya is (5. táblázat). Ugyanakkor a táblázat többi adata a meghágások kivételével végérvényes megállapítás levonására alkalmatlan az esetek kis száma miatt. A 116 esetből 17-nél (~15 %) nem ismerjük a gát tönkremenetelének mechanizmusát. Ezeknél hatszor annyi alkalommal keletkezett kopolya, mint hogy nem keletkezett (5. táblázat). Az adatok megbízhatóságát az ismeretlen mechanizmusú kopolyás gátszakadások jobb megismerésével, a kopolyák és környezetük feltárásával és a folyók menti talajvizsgálatok végzésével lehetne javítani. A KIÖMLŐ VÍZ BUKÓMAGASSÁGA Gátszakadás mindig egy ponton keletkezik, onnan fejlődik rendszerint mindkét irányban a töltés hossztengelye mentén. Kopolya is egy ponton keletkezik, és onnan terjed tovább vízszintesen és függőlegesen. Az idő előre haladtával egyensúlyi állapot jön létre, a 4 Az összes gátszakadás 4,1 %-a.
