A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

Nyitó Plenáris előadások - 2. Dr. Szöllősi-Nagy András (Nemzeti Közszolgálati Egyetem): Sorsfordító a fejlődésben – 2. rész: Válaszút előtt a világ vízgazdálkodása

Szöllősi-Nagy András: Sorsfordító a fejlődésben - 2. rész: Válaszút előtt a világ vízgazdálkodása

11

cél, ám - adva a világgazdaság jelenlegi állapota és a gazdagság megléte és ugyanakkor elfogadhatatlanul aszimmetrikus megoszlása - nem elérhetetlen. Más kérdés, hogy a világpolitika jelenlegi polarizálódó állapota a “Wefirst” és a “Nekünk a mi országunk az első! ” ostoba populista, kirekesztő, immorális és fenntarthatatlan önzése, a növekvő nacionalizmus, a szolidaritás elpárolgása a militáns szélsőségek megerősödése, a bugyután hepciáskodó kisnemzetállamoskodás a minden rendszerünket széttéphetetlenül összekötő globalizáció korában, a befelé fordulás és a xenofóbia ellenirányú folyamatokat indukál(hat)nak. Mindenesetre a víz az, ami a maradék 16 célt összeköti, mint azt a bevallottan szubjektív elrendezésű 2. ábra szemlélteti.

Jó tíz éve Rockstöm és társai (2009) az egyes környezeti elemek átbillenési pontjainak becslésénél, - tehát azoknak a határpontnak a meghatározásánál, ami után rendszereink irreverzibilis állapotba kerülnek - úgy érvelt hogy míg a biodiverzitás csökkenésénél és a klímaváltozásnál már túlmentünk az átbillenési pontokon, ahonnan nincs visszatérés, az éves globális vízkivételeket illetően még távol vagyunk a 4000 km3-es planetáris határtól (3. ábra).

2. ábra. A víz, mint a Fenntartható Fejlődési Célok központi eleme

Figure 2. Water as the central element of Sustainable Developmental Goals

>100

Propoiad boi»dary

15.0%

11.7%

4,000

2600

Phosphorous cycle

11

8.5-9.5

3. ábra. A planetáris határok (Rockström és társai 2009 nyomán)

Figure 3. Planetary boundaries fora few environmental variables (After Rockström etal., 2009)

Ám időközben a mérési idősorokból kiderült, hogy alig tíz év után már most majdnem ott tartunk (4.ábra).

Az ábrából az is jól látszik, hogy a vízhasználatok nagyjából 70%-ért a mezőgazdaság (és az élelmiszeripar felel), tehát ha ott akár kicsivel is lehet javítani a vízfelhasználás hatékonyságát, akkor azzal nagy lépést tehetünk a fenntartható vízgazdálkodás felé.

A hidrológiai változások legjelentősebb tényezője tehát az emberi tevékenység hatása. Erre mintegy rárakódik a természetes és antropogén okokra visszavezethető klímaváltozás hatása, ez utóbbi az ipari forradalom óta. E hatások mára nagyjából fele-fele aranyban érvényesülnek.

4. ábra. A globális vízhasználat trendjei a XX. században Figure 4. Trends in global water use in the 20th century