A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

3. SZEKCIÓ - Árvíz- és belvízvédelem / Vízkárelhárítás - 16. Kocsor István (KÖVIZIG): Folyami műtárgyak ellenőrzése és vizsgálata

3.kép Szondázás és ultrahangos mérés csónakból

Természetesen az egyes szelvények parti részein minden évben a növényzet irtásáról, szabadon tartásáról gondoskodni kellett, valamint az alapvonalon szelvények helyét jelölő kövek magasságát újra meg kellett határozni. Ezt vonalszintezéssel hajtották(tuk) végre a függőleges értelmű elmozdulás mérésnél használt alappontokról kiindulva. Ezen előzetes munkák, műtárgyanként 1-2 napot vett igénybe kisebb mérőcsapat esetében. A szelvényekben a függélyek sűrűsége a meder tagozódása szerint a partközeiben, jellemző helyeken legalább 1 méterenként, egyenletes mederfenék esetében 2 méterenként került rögzítésre. A fel- és az alvízi szelvények mérése külön napon történtek. Nagyobb műtárgyak esetében, mint a Békésszentandrási duzzasztómű és hajózsilip szelvénymérések 2-3 napig tartottak. Napjainkban a műholdas helymeghatározáson alapuló GNSS (GPS) technológia, valamint nagy pontosságú mérőállomások (elektronikus teodolitok) használatával lehetőségünk van mederfelmérések elvégzésére is. A hagyományos optikai szintezéssel és szondarudas szelvényméréssel ellentétben méréstechnikailag könnyebb, jobban ütemezhetőek a munkavégzések. Igazgatóságunk 2015. évtől tért át GNSS+UH mérés alkalmazására folyami műtárgyak mederméréseinek tekintetében.

Döntően, az alábbi indokok szólnak GNSS+UH mélységmérővel történő mérés mellett:

• abszolút koordináták (EOV rendszer, Balti magasság)

• a teljes meder megmérésre kerül, nemcsak állandósított szelvényekben történik mérés

• több mederadat, szelvények között is (kimélyülés, feliszapolódás mértéke)

• gyorsabb, több mérési adat egységnyi idő alatt

• egyszerűbb, gyorsabb irodai feldolgozás (minden adat digitális)

• észlelő (mérőszemélyzet) hibáinak minimalizálása (léc/szondarúd elolvasás hiba, elírás)