A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

3. SZEKCIÓ - Árvíz- és belvízvédelem / Vízkárelhárítás - 15. Kisházi Péter Konrád (KÖVIZIG): Árvédelmi töltések rézsűállékonyságvizsgálata GEO5 programmal

-4-A GE05 egyaránt figyelembe tud venni köríves, illetve sokszögvonallal határolt csúszólapot. Tekintve, hogy sokszögvonallal bármilyen csúszólap közelíthető, ezért azt kell mondani, hogy a program bármilyen csúszólapot képes kezelni.

3. A talajmechanikai paraméterek felvétele

Minden számítás hitelessége az alapadatok minőségén, megbízhatóságán múlik. Bár tagadhatatlan, hogy a számítási módszerek -a bennük rejlő kisebb-nagyobb elhanyagolások és közelítések miatt- nem egyenszilárdságúak, mégis azt kell mondani, hogy a számítási módszerekből adódó bizonytalanságokat messzemenően meghaladják az alapadatok meghatározásának hibáiból eredő bizonytalanságok.

Talajmechanikai alapadatok előállításának több szintje van:

• egyszerű becslés: amikor a talajról csak helyszíni tapasztalatok állnak rendelkezésre, ismert a rétegvastagság, de ezen felül csak szemrevételezés és tapintás általi ismeretek vannak. Ilyenkor szubjektív becsléssel lehet élni („hasra ütés”). A becslés akkor is szubjektív marad, ha szakirodalmi táblázatokat vesznek igénybe (cizellált hasra ütés).

• osztályozó vizsgálatokon alapuló becslés: ha legalább osztályozó vizsgálatok történtek, akkor különféle szakirodalmi forrásokra támaszkodva lehet becsülni a paramétereket. A becslés szűk keresztmetszete a telített víztartalom (ebből eredően a térfogatsűrűség és a kohézió) megítélése. Talajvíz alóli minták esetében közelítésként vélelmezhető azok telített állapota. Ekkor már egy fokkal megbízhatóbb becslés történhet. A talajvíz alatti minta telítettsége természetesen korántsem biztos. Minél mélyebbről származik a minta, minél tartamosabb a talajvíz alatti helyzet, annál valószínűbb a telített állapot.

• osztályozó vizsgálatokon és magmintavételen alapuló becslés: amennyiben magminta- és osztályozó vizsgálati eredmények állnak rendelkezésre, akkor egzakt és empirikus összefüggések együttes felhasználásával elfogadható pontosságú becslések tehetők.

• magmintavételen alapuló közelítő mérés: közvetlen nyíróvizsgálattal és kapcsolódó mérésekkel a valóságot jól közelítő paramétereket lehet nyerni.

• magmintavételen alapuló „pontos” mérés: triaxiális vizsgálati mérések szolgáltatják a legpontosabb laboratóriumi eredményeket.

• helyszíni szondázások: az alkalmazott eljárás és a kalibráció minőségének függvényében szolgáltat a valósághoz közeli eredményeket.

A különböző előállítási szintek különböző idő és költségigényeket testesítenek meg. Árvízi szituációban sokszor az egyszerű becslés is nehézségekbe ütközik, de valamit mondani kell, valamilyen nyírószilárdsági paramétereket fel kell venni. Megfelelő rutin hiányában az orosz ruletthez hasonlít a dolog.

Bármilyen szinten is történik a paraméterek becslése, -jobb esetben kimérése- egy alapvető dolgot le kell szögezni:

Az árvízvédelmi töltés állékonysága akkor válik kritikussá, ha anyaga telítetté válik. Kiszáradt, messze telítetlen agyagtalajok akár extrém állékonysággal is bírhatnak. Mivel mintavételezésre az esetek túlnyomó többségében csak akkor van lehetőség, amikor a töltéstest keresztmetszete még nem, vagy csak részlegesen telítődött, ezért a mindenkori lehetőségek függvényében:

• vagy laboratóriumban kell telíteni a töltésből kinyert magmintákat és a továbbiakban ezen minták felhasználásával kell elvégezni a megfelelő méréseket;

Árvédelmi töltések rézsűállékonyságvizsgálata GE05 programmal