A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
12. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 13. Dr. Vadászi Marianna (ME - Alkalmazott Földtudományi Kutató Intézet) - Bitay Endre (VIKUV Zrt.): Termálkútfúrás története Magyarországon
5. Az 1990-es évek közepétől napjainkig A meddő szénhidrogénfúrás hasznosítási szakvéleményezése és ügyintézése 1990 év végén megszűnt. Ezáltal ezek a kiképzés nélküli meddő fúrások nem szerepeltek a hévízkutak digitális adatbázisában. Azok a kutak, melyek alkalmasnak bizonyultak, termálvizes észlelőkutakká képeztek ki, bekerülve ezzel a Vízrajzi Szolgálat rendszerébe. A többi kút a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság tulajdonába került. Az 1990-es évek közepétől a túrizmus jelentős fejlődése új igényeket támasztott, viszonylag kis mélységű, alacsony (40-55 °C) hőmérsékletű hévizet szolgáltató kutak iránt. Ezek szállodák, üdülők termálmedencéinek ellátására készültek, a hő hasznosítás alárendelt szerepet játszik. 1866, vagyis a harkányi Zsigmondy-kút óta 2008-ig 1461 kút létesült. A Magyar Geotermális Egyesület által szerkesztett diagramból is kitűnik a növekvő tendencia. (6-7. ábra) Forrás: Magyar Geotermális Egyesület 6. ábra A kútfúrások számának alakulása Forrás: Magyar Geotermális Egyesület
