A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

12. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 13. Dr. Vadászi Marianna (ME - Alkalmazott Földtudományi Kutató Intézet) - Bitay Endre (VIKUV Zrt.): Termálkútfúrás története Magyarországon

Hajdúböszörményben mélyített 745 m-es kút bizonyult. A városi fürdő igényét a termálkút 2300 liter/perc hozamú és 50 °C hőmérsékletű vize maximálisan kielégítette.

A régi felszállócsöves kútkiképzést helyenként még alkalmazták, Gyomán és Hajdúnánáson is, ahol gázleválasztó is üzemelt.

Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat 1962-ben technológiai utasításban szabályozta a termálkutak egységes felsőrész kiképzését. A leírásban az aknák egységes méretét és elkészítését is rögzítette. Ezáltal a kúthidraulikai mérések zavartalan elvégzése is lehetővé vált. A következő éveben a hévízkutak kezelési utasításában ad részletes útmutatást a tolózárak nyitására és zárására, az utasítás feladatokat fogalmaz meg a vízkőlerakódás eseteire is. Az MSZ 5199/1-7/62. szabvány a 500-600 méternél mélyebbről melegvizet termelő fúrt kutakra is vonatkozik. A kútszabvány által előírt kútfej kiképzés alkalmazásával lehetőség nyílik a vízhozam és hőmérséklet, kúthidraulikai paraméterek mérésére. Biztosítja a vízhozam illetve a fellépő áramlási sebesség csökkentésének lehetőségét. 1967-ben a szabványban leírtak szerinti kútkiképzés tapasztalatai alapján új szabványban rögzítette a Fúróvállalat kútfej szerelvényét. A béléscsőhöz a béléscsőfej csavarmenettel csatlakozik, melyhez négyperemes magasító közdarab kapcsolódik. (5. ábra)

Forrás: Csath, 1973

5. ábra A Vízkutató és Fúró Vállalat által módosított és használt hévízkútfej kiképzése

Enyhe vízkőlerakódás esetén, pl. Cserkeszőlőn, egyedi VIKUV fejlesztésű nyelves tolózáras karácsonyfát alkalmaztak hagyományos éktolózár helyett.

Mélytükrű kutak kútfej kiképzésénél, ahol a rétegenergia nem elegendő a hévíz felszínre hozatalához, kompresszort alkalmaznak. Ezt a kútfej kiképzést szintén házi szabvány (VSZ