A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
12. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 6. Dr. Konecsny Károly (nyugdíjas): A Felső-Tisza-vidéki folyammérnöki hivatalok (1871-1948.
16 Belvízszabályozó Társulat. Ezek együttes árterülete 259 560 kát. hold volt, a védőtöltéseik hossza 420 km, a csatornáké 649 km, a szivattyúk száma 3 db (Dóka, 1981). Az addigiakhoz képest új hivatali feladat volt a határvízi tárgyalásokban, egyeztetésekben és ezek szakmai háttéranyagainak előkészítésében való aktív részvétel. A székhelyt Nyíregyháza megyei jogú városban a Búza tér 3. sz. alatti, XIX. század végén létesült, egyemeletes épületben alakították ki (13. ábra), amit 1921-ben a telekkel együtt megvásároltak. A régi épülettömböz kapcsolódóan 1927-ben Piszer János építőmester és Csicske Gyula kőművesmester kivitelezésében egy új épületrész készült. Az emeleti részen a hivatalfőnök lakása, vendégszoba, a földszinti részen pedig a főmérnök lakása volt. 13. ábra A Nyíregyházi M. Kir. Folyammérnöki Hivatal 1921-ben megvásárolt székháza a Búza tér 3. szám alatti épületben a 30’-as években (bal) és 2016 nyarán (jobb) A Hivatal első vezetője 1921-től 1925-ig Ordelt János m. kir. mérnök, miniszteri osztálytanácsos volt, aki egyúttal a felügyelt társulatok miniszteri megbízottjaként is tevékenykedett. Egy 1925. május 19-én tett hivatalos útja alkalmával Ordelt János hivatalfőnök, Fehérgyarmaton szívszélhűdés miatt 54 évesen tragikus hirtelenséggel elhunyt. Ezt követően Pintér László m. kir. főmérnököt, a Debreceni M. Kir. Kultúrmérnöki Hivatal korábbi alkalmazottját bízták meg a főnöki teendők ellátásával, aki 1925-1934. között vezette a hivatalt. A szakszemélyzet 1926-ban 3 főből állt (Dóka, 1981) és ez a létszám 1927-ben sem változott. Pintér László műszaki tanácsos, hivatalfőnök munkáját Puskás Rezső' m. kir. főmérnök és Durst Zoltán m. kir. mérnök segítette (Magyarország tiszti czim- és névtára, 1927). A működés első évtizedében itt működött, vitéz Táipay László, aki 1926-tól a Tisza-Szamosközi Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat szakaszmémöke lett, Hódy László, aki 1929-től mérnöke, szakaszmérnöke, megbízott igazgatója az Ecsediláp Lecsapoló és Szamosbalparti Belvízszabályozó Társulatnak, és Fazekas Károly, aki 1948-tól a Vízrajzi Osztály vezetője lett. 1931. év elején a Hivatal alkalmazotti létszáma 5-re nőtt: Pintér László műszaki tanácsos, hivatalfőnök; Puskás Rezsó' m. kir. főmérnök; Durst Zoltán m. kir. mérnök; Marek László m. kir. segédmémök, Hübner Kálmán dr. miniszteri számellenőr (Magyarország tiszti cint- és névtára, 1931). 1932-ben érkezett a Hivatalhoz, Szerdahelyi (Szeszlér) Ödön mérnök, akit a Miskolci M. Kir. Kultúrmérnöki Hivataltól helyeztek át Nyíregyházára (Pintér László hivatalvezető nővérének lányát vette el feleségül), aki az I. bécsi döntést követően visszakerült a kultúrmérnöki szolgálatba. 1934-ben, Pintér László hivatalvezető, kerületi felügyelőként a Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Főosztály Vízrajzi Osztályához került. 1934-1944. között Dévény (Zauner) István volt a Hivatal főnöke, és megbízást kapott a miniszteri megbízotti feladatok ellátására az Ecsediláp Lecsapoló Szamosbalparti Armentesítő és Belvízszabályozási Társulatnál. Nyíregyházi működése alatt végezték a Felső-Tisza és a Szamos partbiztosítási és kisvíz-szabályozási munkáit. Az 1935. év elején a Hivatal alkalmazotti létszáma 3 főre csökkent: Dévényi István m. kir. főmérnök, hivatalfőnök; Durst Zoltán m. kir. főmérnök és Marek László m. kir. mérnök (későbbi sátoraljaújhelyi hivatalfőnök) (Magyarország tiszti cím- és névtára, 1935). 1937-ben a Hivatal műszaki személyzete a következő volt: Dévény István m. kir. főmérnök, műszaki tanácsos, hivatalfőnök; Fuchs Károly m. kir. főmérnök, Gaál Elemér m. kir. segédmémök (Magyarország
