A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
12. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 6. Dr. Konecsny Károly (nyugdíjas): A Felső-Tisza-vidéki folyammérnöki hivatalok (1871-1948.
2 A II. Osztálymérnöki Hivatalt a régi Zempléniből alakították ki, és Csaptól Tokajig tartott. A III. Osztálymérnöki Hivatalt pedig az alsószabolcsi vízszerkezetből alakították ki, működési területe Tokajtól Tiszaörvényig tartott (Kolossváry, 1905, Schmidt, 1929). Az osztálymérnökségek számát, az 1856. október 9-i nyílt császári parancs további kettővel csökkentette, így a teljes Tiszavölgyben már csak 4 vízügyi hivatal működött, folyamosztály megnevezéssel (.Kolossváry, 1905, Schmidt, 1929). A Csap alatti Tisza-szakasz szabályozási munkálatát 1851-től 1857-ig a Tokaj székhellyel felállított " Tiszaszabályozási alsó szabolcsi járási mérnöki hivatalintézte. 1857. augusztus 1-én szervezték meg a Tiszai 2. Folyamosztály M. Kir. Mérnöki Hivatalt Nagytárkány székhellyel és a Tiszai 3. Folyamosztály M. Kir. Mérnöki Hivatalt Tokaj székhellyel. 1. ábra A Tiszavölgyi I. Ugocsai, II. Szatmári, III Beregi, IV Zempléni, V Szabolcsi vízszerkezetek vagy osztálymérnöki hivatalok (térképrészlet Babos-Mayer, 1939 nyomán) Az 1861-től a Felső-Tiszán két folyamosztály működött, az 1. Folyamosztály Mérnöki Hivatala, melynek székhelye Beregszászon volt és a Tisza Nagyszőllős és Csap közötti szakaszán (193 647 m hosszon) végzett munkálatokat felügyelte, és a 2. Folyamosztály Mérnöki Hivatala melynek székhelye 1869-től Sárospatakon volt és a Tisza Csap-Tokaj közötti szakaszát (173 014 m hosszon) felügyelte (Igazg. Vízg. Adatgyűjtemény, 1959). 1867-től a vízügyi munkák felsőszintű irányítása a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium hatáskörébe került, a területi feladatok ellátására pedig folyammérnökségek jöttek létre, A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrzi a II. Folyamosztály Építészeti Hivatala Schemtzer Sándor m. királyi osztálymérnöke által 1867-ben készített vízrajzi térképet a folyók mentén futó töltés vonalvezetésével a Tisza folyó Kenézlő és Tokaj, illetve a Bodrog folyó Tokaj és Viss közötti szakaszáról. A Sárospataki és Tokaji Folyammérnöki Hivatalok (1871-1892) 1871-1875 között Sárospatakon volt az egyik tiszai folyammémöki hivatal székhelye és Tőketerebesen a Bodrog Folyammérnöki Kirendeltség. Sárospatakon Schemtzer Sándor osztálymérnök volt a hivatalvezető, akinek Urbán János és Újlaky Soma m. kir. segédmérnökök, egy díjnok és egy szolga segítette munkáját. 1873-ban Tőketerebesen Wallandt Ernő m. kir. segédmémök volt a hivatalvezető {Magyarország tiszti czím és névtára, 1873). A Hivatal felügyeleti tevékenységére utal az a Fényeslitkén, 1871. december 11-én felvett jegyzőkönyv, mely a Felsőszabolcsi Tisza Armentesítő és Belvízlevezető Társulat felsőszabolcsi tiszai védgátjai megerősítésével kapcsolatos, és Egert József miniszteri főmérnök és Meiszner Ernő m. kir. mérnök végeztek Szőgyén Emil társulati igazgató-főmérnök jelenlétében. 1875-ben Tokajba költözött a Hivatal. A Tokaji M. Kir. Folyammémöki Hivatal működési területe kiterjedt a Tisza folyó felsőszabolcsi szakaszára, valamint a felsőszabolcsi öblözetre és a Lónyay főcsatornára. A Hivatalnál tevékenykedő szakemberek neve megtalálható a rendelkezésre álló dokumentumokban. 1879-1883-ban a hivatalfőnök Hajdú Gyula m. kir. főmérnök volt. Hajdú
