A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
12. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 4. Jakab Róbert (DDVIZIG): Az első dunai gőzhajó, a Carolina története
megrakott teherhajót vontatva. A Duna magas vízállásánál, áradás közben indulnak útnak. Az utazás szeptember 25-én fejeződött be és a korábbiakkal szemben nem volt problémanetes. Zátonyok, máskor gyorsfolyású szakaszok, vagy éppen a reggeli köd nehezítette a haladást. Technikai problémák is adódtak, időnként meg kellett állni, pihentetni a gőzgépet, ellenőrizni, beállítani egyegy alkatrészt. De a legnagyobb problémát a nem megfelelő szén okozta. Ezúttal nagyon kormolódó fekete kőszént használtak a kazán fűtéséhez a már kipróbált és jól bevált fényes palaszén helyett. A kazán bekormolódása miatt három alkalommal is meg kellett állni a megtisztítása véget, amely mintegy három nap késedelmet okozott. A hajó végül teljesítette a követelményeket és 1819. január 11-én és Bernhard Antal, St. Leon lovaggal egyetemben minden további gőzhajózási vállalkozás kizárásával 15 éves kiváltságot kapott a Duna és mellékfolyóin történő gőzhajózásra egészen Bajorországtól a török határig. A Carolina 1819. október végén indult első igazi kereskedelmi útjára. A következő év májusában a hajó Pesten gyanús körülmények között elsüllyed, de komolyabb baja nem lesz, így kiemelése után Bernhard új vállalkozásba kezd. Pestről Budára ebben az időben kétféle módon lehetett átjutni. Egyrészt a repülőhídon (ami gyakorlatilag egy kötél mentén közlekedő komp, amely a víz energiájának segítségével jut el az egyik partról a másikig), míg a másik lehetőség a hajóhíd volt. Bernhard Antal és társa Simon József 1820 nyarán indítja meg menetrendszerű hajójáratát Pest - Batthyány-tér - Császárfürdő - Margitsziget - Óbuda útvonalon. Az utasok egy „csinosan épített" 50 főt befogadni képes kabinnal is ellátott dereglyében foglaltak helyet. Sajnos a vállalkozás nem nyereséges, részben amiatt, hogy egy rendelet szerint az utasoknak a viteldíj mellett a hídvámot is meg kellett téríteniük. November végén meg is szűnik a járat és a Carolina Eszékre kerül. A hajó utolsó feljegyzett tevékenysége 1821 januárjából való, mikor is a jégzajlásban elsodort eszéki híd repülőhíddal történő pótlásáig a két part közti összekötetést biztosítja. 1822-ben a hajó „emberi rosszindulat folytán" elsüllyedt. Bernhard Antal terve a magyarországi gőzhajózás meghonosításáról tehát egyenlőre nem sikerült. Az eredetileg is kísérleti járműnek szánt Carolina gőzgépe a gyakorlatban gyengének bizonyult a vonatáshoz. De a kudarchoz a gazdasági körök érdektelensége, valamint a munkájukat féltő hajósok ellenséges hozzálássa is hozzájárult. Bernhard Antal azonban nem adta fel. Új, a Carolinánál lényegesen nagyobb és erősebb (100 LE) hajót tervezett. A hajótest 1823 őszére elkészült, a nagy és bonyolult gépek viszont csak 1827-ben kerültek leszállításra. Azonban pénzügyi nehézségek miatt a hajó végül már nem készült el. Bernhard Antal ezután elhagyta az országot. A gőzhajózást a Dunán végül az Első Dunagőzhajózási Társaságnak sikerült meghonosítania 1830-ban (Franz 1 gőzhajó). A hajóról az utolsó hír 1824-ből származik, amikor is a feljegyzések szerint a Dráva egyik szigetén már csak roncs állapotban, félig a homokba süllyedve volt fellelhető. Források: Jankó Béla - A gőzhajózás kezdete a Dunán, „Carolina”, az első gőzhajó Stanislav Juznic - Gruber's machine-ship: Early machine boats in Habsburg Empire- http://www.shipmodell.eom/index_files/SHIPMODELL_G4RO/./AM.htm - Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990- Egyéb internetes források
