A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
11. SZEKCIÓ - Vizes élőhelyek védelme - 5. Lovász Zsófia Eszter (NYUDUVIZIG): A nádasállomány jelentősége és kezelésének lehetőségei a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer területén
A II-es ütemen nádasai a 2014-es felmérés alapján 2078,6 ha-t tesznek ki melyek elhanyagolása, és ebből adódó összeomlása jelentősen befolyásolná a KBVR fizikai és kémiai tisztítási fokát. Az aratási területeket valamint technológiákat úgy kell megválogatni, hogy a Kis-Balaton számos funkcióját betöltő nádas állományt fenn tudjunk tartani mind az I-es mind a Il-es ütemen. Az I-es ütem nádas állománya olyan csekély és feldarabolt, hogy a nádkezelés és nádgazdálkodás ezen a területen értelmetlen. A nádasok kezelésének módjait alapvetően 2 csoportra lehet osztani. Az egyik csoportba a nádas termőhelyére, annak elemeire gyakorlunk hatást. Ebben az esetben is attól függően melyik elemre akarunk hatni, megkülönböztetünk iszaprétegre ható-, vízborítást érintő-, vízáramlást befolyásoló beavatkozásokat. A fent felsoroltakat elérhetjük például kotrással, feltöltéssel, iszapáthelyezéssel, iszapcsapdák kialakításával, vízszintszabályozással, csatomakotrással, növényzet/vízfelület arányát és elhelyezkedését módosító nádszélkotrással. A másik csoportba a nádas állományt közvetlenül érintő módszereket soroljuk. Attól függően, hogy a nádas földalatti vagy földfeletti részét érinti a beavatkozás, megkülönböztetünk kézi-, gépi aratást, égetést, rizómák elkotrását, pótlását, telepítését. A Kis-Balaton Il-es ütemén elsődlegesen a nádas állományok degradációjának megállítása az aratott nád minőségének javulása, a vízminőség-védelmi nádgazdálkodás kialakítása kell, hogy legyen a cél. A KBVR Il-es ütem területén ahhoz, hogy a nádasok termőhelyére beavatkozásokat meg tudjuk valósítani számos kutatásra lenne szükség, többek között mederfelmérésre, iszapfrakciók, iszapvastagság, felhalmozódási pontok meghatározására. A Il-es ütem átalakításával, az új vízkormányzást segítő zsilipek segítségével a természeteshez leginkább hasonlító vízmozgásokat lehet elérni a területen, valamint az extrém időjárási helyzetek (hirtelen nagy mennyiségű víz, tartós szárazság) hatásait mérsékelni lehet. Ahhoz, hogy a tározó különböző területein a vízszinteket meg lehessen határozni, ne történjen túl vagy alul kompenzáció folyamatos monitoring munkára van szükség. A nádasokat közvetlenül érintő módszerek közül a kézi-, gépi aratás és az égestés illetve a pótlás, telepítés kerülhetne szóba, viszont a kézi aratás és a telepítés nem releváns megoldások. A telepítés azért nem kerül szóba, egyrészt mert rendkívül költség igényes, másrészt mert szerencsére a nádasok kiterjedése még nem csökkent jelentősen így szerencsésebb a nádasok megújulását segítő beavatkozásokat előtérbe helyezni. A kézi aratást pedig azért nem tárgyalom részletesebben, mert jelenleg a területen dolgozó nádaratást végző vállalkozók sem találnak munkaerőt erre az amúgy rendkívül embert próbáló feladatra és bár a kézi aratás ökológiailag a lehető legjobb megoldás napjainkban nem kivitelezhető. A területen található nádasokat közvetlenül érintő módszerek közül a jelenlegi körülmények között a gépi aratást és az égetést kell a lehető legtudatosabban alkalmazni, hogy azok esetleg károsító hatásait minimalizálni lehessen. A szakszerűen végzett égetés jót tesz a nádas ökológiai állapotának. Az égetést követő első évben nő a nád sűrűsége, majd a következő évben jelentősen nő a víz feletti és a víz alatti biomasszája. Átgondolt és megfelelően kivitelezett égetéssel hatékonyan lehet megszabadulni az avas nádtól, a szárazulatokon az avartól és jelentősen csökkenthető a nádkártevők és kórokozók általi nyomás (Hawke & Jósé, 1996; Szeglet, et al., 2001; Tóth & Boros, 2007). Azokon a területen ahol a nádaratás nagyon drága vagy szinte kivitelezhetetlen - fásszárúak megjelenése vagy a nádra felkúszó növények (pl. ebszőlő csucsor) miatt - a felgyülemlett biomasszát szinte teljesen el lehet távolítani (Tóth & Boros, 2007). Viszont ahhoz, hogy az égetés káros hatásait minimalizálni lehessen az égetés elsősorban kis parcellákon (3 ha), fagyott talajon vagy megfelelő vízállás mellett jégen szabad elvégezni. 16
