A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
10. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 3. Garamvölgyi-Dankó Erika - Barabás Imre (KÖTIVIZIG): A tiszasülyi Kolopfürdő története (1893-1945.
Valószínűnek tartjuk, hogy a Végess család kapott segítséget, mert 1935 nyarán a terület újabb védőidom tervének elkészítésével megbízott dr. Sümeghy József geológus a következőket írta tanulmányában: „ A háborút követő és a mai nehéz hazai viszonyok - természetesen - nem engedték meg a fürdő mostani birtokosainak, hogy Kolopot békebeli állapotába visszaállítsák... (mégis) ...mindent megtesznek, hogy a fürdőt modern színvonalra emeljék... a fürdő épülete múlt nyáron porig leégett teljes berendezésével, s az ma már újra áll, sőt tervbe van véve még egy másik fürdőépület létesítése is. A fürdő épülete, iszapmedencéje, a fürdő szállodája és melléképületei ma már ismét használható állapotban vannak, s a fiirdőszálloda újra megtelik minden fürdőévadban idejáró betegekkel. ” Közéjük tartozott Török Imre esperes is, aki a „Nemzeti Jövőnk” című kiadvány 1935 október 26-i számában a következőket írta: „Elkésett fecskék voltunk, gyógyulást kereső betegem és én. Meghűlésből eredő fájdalmak gyógyulását hozza meg e helynek áldásos vize s különösen iszapja, amelyben az a világon oly ritka csodaelem: a rádium található. Én azt a helyet nem „Kolop”-nak, hanem „Isten szigetének” nevezném. Az egyenes rónából, mint tenger vizéből a sziget, emelkedik ki a szép falombos park...melynek területén vannak a fürdőházak, szobák. Nem ragyogóak...hiszen a szegény Magyarországon, annak is sziksós síkságán van ez a hely, amelyre mintha az ég szállott volna rá, kékes égszínű az iszapja. Iszapjában mintha a kegyes Ég gyógyítana egyenest. Áldott, áldott legyen az „Isten szigete. ” Az első világháború alatt tönkretett Kolopi fürdőtelep a fentiek alapján az 1930-as években már próbált elfogadhatóan működni, ezért az iszapot felhasználó fürdők hálásak is voltak a Végess családnak. A budapesti Gellért fürdő 1920-tól használja az iszapot, 1929-ben pedig 100 cm3-es tégelyekben forgalomba hozta a GEKOL nevű folyékony szappant, 30 gr-os porcelán tégelyekben pedig a GEKOL krémet, mely ennek az iszapnak a felhasználásával készült. Szállítottak az iszapból az 1920-as években Angliába a szappan-trösztnek és Japánba a mikádónak, de állandó piacot jelentett Németország és Svédország is. Információink szerint a fürdőben ekkoriban dr. Végess Árpádné és orvos testvére dr. Rege Kárólyné gyógyította a betegeket, akik között egyre inkább megfordultak jómódú magyarok és külföldiek is. „Kicsi, válogatott közönség volt itt. Nem engedtek be akárkit, még akkor sem, ha a magas költségeket tudta volna fizetni” - nyilatkozta 1973-ban a Szolnok megyei Néplap tudósítójának Csajbók András tiszasülyi párttitkár. A felmerült igények miatt szükségessé vált egy kis repülőtér kiépítése a közelben, ahonnan fogatokkal szállították be a légi úton érkezőket az intézménybe. A nemzetközi hírűvé és ekkoriban már valószínűleg egyre drágábbá váló fürdő életébe aztán 1940 nyarán ismét beleszólt a nemzetközi politika. A második bécsi döntést követően július 12-én megérkezett az említett repülőtérre a szolnoki vasúti híd védelmével megbízott „Kór Asz” nevű magyar vadászrepülő század kilenc gépe, és töltöttek ott a pilóták a szandai repülőtér építésének befejezéséig kb. másfél hónapot. 17
