A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

9. SZEKCIÓ - Hidrológia - 7. Rácz Tibor (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.): Közeli csapadékmérők rövid adatsorainak alkalmazása egy területet jellemző csapadékviszonyainak leírására. Példa az 1956.07.01-1967.03.31 közötti budapesti csapadékadatok felhasználásával

Napi csapadékadatok együttes eloszlása, 36 mm küszöbszint felett Beta eloszlássá

napi csapadékmagasság

[—Sample-Beta [

9. ábra Összesített adatok 36 mm küszöbértéke feletti értékeire illesztett eloszlásfüggvény (Béta eloszlás)

Az eloszlásfüggvényből nyerhető egyes visszatérési valószínűségekhez az szerinti csapadékösszegek tartoznak (10. ábra).

Csapadékösszegek számított valószínűségei

visszatérés

valószínűség

csapadékösszeg

2 év

0,5

41,4

4 év

0,75

49,9

10 év

0,9

63,5

20 év

0,95

74

100 év

0,99

98

1000 év

0,999

125

10. ábra Napi csapadékösszegek küszöbérték feletti értékeinek átlagos gyakorisága és mértéke

A sztochasztikus folyamat stacionaritását, vagy gyenge stacionaritását feltételezve az eddigiekben előállított adatok alapján azok észlelési időszakánál akár lényegesen hosszabb időszakra érvényes eredmények nyerhetők.

Az eloszlás nem egy mérőállomásra, hanem az azonos klimatológiai karakterrel jellemezhető terület bármely pontján érvényes. Ennek alapján a módszerrel meghatározott összefüggés Budapest területére értelmezhető.

A Belterület állomás adatainak összevetése a kapott eloszlásból levezethető visszatérési valószínűségekkel nem jelent ellenőrzést (hiszen ez az adatsor ugyan valamely realizációja a budapesti csapadékviszonyok sztochasztikus folyamatának, de nem általános „etalonja"), mindenesetre érdemes az előfordult nagycsapadékok gyakoriságát az illesztett eloszlásfüggvényből számítható gyakorisággal összevetni (11. ábra).

10