A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

2. SZEKCIÓ - Vízgyűjtő-gazdálkodás - 7. Nagy Tamás (ADUVIZIG): Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területére vonatkozó Vízkészlet-gazdálkodási Térségi Terv alkalmazása a felszín alatti vízkészleteket érintő öntözési vízkivételek engedélyeztetésében

1. változat szerinti 2016. évi új, öntözési célú lekötések

□ Lekötött öntözési célú felszín alatti vízkészlet (m3/év)

A 2016. évi, felszín alatti vízre vonatkozó lekötési adatok alapján megállapítható, hogy az öntözésfejlesztési igények területi és érintett felszín alatti víztestenkénti eloszlása is egyenetlennek tekinthető. Az aktuális vízjogi engedélyezési gyakorlat (öntözési célú vízhasználat vonatkozásában a talajvízkészlet preferálása), az öntözésfejlesztési pályázati kiírásban szereplő feltételrendszer, illetve az adott térség gazdasági potenciálja következtében a 2016. évi fejlesztési igények túlnyomó része a hátsági sekély porózus víztesteket érinti. Kiemelkedő számú és volumenű vízkészlet lekötés az sp. 1.15.1 és p. 1.15.1 felszín alatti víztestek területén jelentkezik, melyek döntően Kiskőrös, Kecel és Soltvadkert térségére lehetnek j ellemzőek.

Az 1. fejlesztési változatnak megfelelő, tehát a 2016. évi új vízjogi engedélyekben lekötött öntözési vízkivételeket tartalmazó modellszámítások eredményeként az ADUVÍZIG működési területén belül négy körzetben jelentkeztek a többlet víztermelések következtében kialakuló depressziók által generált talajvízszint süllyedések és rétegvíz nyomáscsökkenések (2. ábra):

■ a talajvízkészletre vonatkozóan a legjelentősebb volumenű, megközelítőleg 2,1 méteres talajvízszint süllyedést reprezentáló depressziók az sp. 1.15.1, p. 1.15.1 felszín alatti víztestek déli részén, illetve az sp.2.16.1, p.2.161. víztestek Ny-i peremén (Bajától keletre található hátsági területek, Dávod és Csátalja térsége) alakultak ki, melyek laterális kiterjedése is számottevőnek tekinthető. A depressziók legnagyobb leszívást produkáló középponti részétől megközelítőleg 5,0-6,0 km távolságban még mindig detektálható talajvízszint süllyedések jelenhetnek meg, igaz ezek volumene 0,1 m vagy az alatti lehet. A talajvízkészletet érintő, jelentős kiterjedésű depresszió kialakulása a térségben létesíteni kívánt, jelentős volumenű öntözési vízkivételek mennyiségi terhelése mellett a terület túlnyomó részben finom- és aprószemcsés homok kőzettani felépítésű talajvízadó képződményeinek gyenge vízadó képességéből, a térség semleges hidrodinamikai jellegéből, illetve a hátságperemi elhelyezkedés miatt az alapállapotban is jelentős mélységekben elhelyezkedő talajvízállásokból adódhat. A talajvízben kialakuló depressziók hatása a feküben elhelyezkedő sekély rétegvízadókra is kiterjedhet, melyekben maximálisan 0,5-0,6

4