A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
9. SZEKCIÓ - Hidrológia - 1. Domány András - Burián Alajos (DDVIZIG): Lehet-e még a Dráva természetes vízjárású?
A Dráva magyarországi szakaszának felső szelvénye Őrtilosnál, a Mura torkolatánál, a 236-os fkm-ben található. Ez a szakasz a 227,6 fkm-ig tart, majd ezt követően a folyó mintegy 29 km-en a Horvát Köztársaság felé veszi útját, míg végül a 198,6 fkm-nél tér vissza a magyarhorvát országhatárhoz, ahonnan egészen a 70,2 fkm-ig meanderezik az országhatár mentén. Ezt követően az aljmási Duna torkolatáig már végig a Horvát Köztársaság területén halad. A Dráva dunai torkolatától a 236 fkm-ig magyar-horvát közös érdekeltségbe tartozik. Ennek megfelelően a magyar és a horvát Fél - figyelemmel a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a vízgazdálkodási együttműködés kérdéseiben 1994. július 10-én megkötött vízgazdálkodási EGYEZMÉNY-ben foglaltakra - ezen egyezmény szerint végzi vízgazdálkodási tevékenységét. Az egyezmény célja a vízgazdálkodási viszonyok egységének fenntartása érdekében - elismerve az ebből következő jogokat és kötelezettségeket - Felek az Egyezmény rendelkezései alapján megvizsgálják és egyeztetett módon megoldják mindazon vízgazdálkodási kérdéseket - beleértve a vizek mennyiségét, minőségét, környezeti állapotát befolyásoló munkálatokat vagy tevékenységeket -, amelyek mindkét Fél érdekeit érintik, vagy az egyik Fél érdekében tesznek szükségessé a másik Féllel egyeztetett intézkedéseket. A Dráva a 70,2 fkm és a 155,2 fkm (Barcs térsége) között viszonylag szabályozottnak mondható, e szelvény fölött egészen a közös érdekű szakasz határáig, azaz a 236 fkm-ig (Őrtilos) részben szabályozott. A szabályozás érinti a kis- és középvízi medret (itt szabályozási kőművek, kanyarátvágások és mederkotrások készültek), valamint a nagyvízi medret (árvízvédelmi töltések, hullám- és árterület rendezés). A szabályozási tevékenység mintegy 200 éves múltra tekint vissza, ez időszak alatt hol nagyobb, hol kisebb ütemben történtek szabályozási munkák. Ma jelenleg kis- és középvízi szabályozás csak nagyon elvétve, a nagyvízi szabályzás mondható jelentősebbnek. A Dráva teljes magyarországi területe, szakasza nemzeti parki védettség alatt áll, a Duna- Dráva Nemzeti Park része és egyben NATETRA 2000-es terület. Vízierőmüvek a Dráván A Dráván az elmúlt 100 évben összesen 22 vízi erőmű épült, melyek összes teljesítménye 1412,8 MW, éves energia termelése 6926,65 GWh (l.sz. táblázat). Az erőművek közül 11 Ausztria, 8 Szlovénia és 3 Horvátország területén üzemel. Ezek közül a legidősebb a 405+100 fkm-ben lévő Fala erőmű, melyet 1918-ban, a legfiatalabb - és egyben a magyarországi Dráva szakaszra a legnagyobb hatást gyakorló - a 254+000 fkm-ben lévő Dubrava erőmű, melyet 1989-ben helyeztek üzembe (2.sz. ábra). 2
