A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

8. SZEKCIÓ - Vízügyi beruházások tapasztalatai - 8. Nagy Sándor (KÖVIZIG): Az 1970-2018 között megvalósult árvízvédelmi fejlesztések tapasztalatai a KÖVIZIG árvízvédelmi fővédvonalain

AZ 1970-2018 KÖZÖTT MEGVALÓSULT ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSEK TAPASZTALATAI A KÖVÍZIG ÁRVÍZVÉDELMI FŐVÉDVONALAIN

Nagy Sándor szakágazati vezető Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság

1. Előzmények

Az árvízmentesítés alap létesítménye az árvízvédelmi töltés, amelyet ha mai szóhasználattal kellene definiálni, akkor azt mondhatjuk, hogy az árvízvédelmi töltés az árvízi nyomás elviselésére méretezett földmű. Természetesen a statikai állékonysága mellett fontos funkciója még a lehető legjobb vízzárás elérése, amellyel a töltés menti közvetlen területek fakadóvíz károk mérséklését hivatott biztosítani. Az hogy alaplétesítmény lett, köszönhető annak, hogy a folyóparton élő ember saját anyagi javainak árvízi elöntéstől való megvédését természetes emberi reakcióként a folyó „elgátalásával” kívánta megoldani. Ennek ma már történelmi hagyományai vannak.

1. sz. ábra: Árvízvédelmi töltések fejlődése 1895-től 1971-ig

Ezen időszakban a fejlesztések magassági paramétereit nem a mai fogalmak szerinti Mértékadó árvízszint (MÁSZ) határozta meg, hanem az adott időpontig elért legnagyobb árvízszint. (LNV). A magassági biztonság fogalmát és gyakorlatát a mai kornak megfelelően alkalmazták. Bár azt is érdemes figyelembe venni, hogy 1895-ös árvíz előtt 0,5 m-es, utána viszont a nagyobb fokú biztonságra törekedve 1,2-1,5 m-es magassági biztonságot vettek figyelembe. Természetesen az egyre emelkedő árvízszintek elleni örökös harc ma sem ért véget, és várhatóan a jövőben is folytatódni fog.

2. A Mértékadó árvízszintek fogalma és fejlődése

A mai fogalmak szerinti Mértékadó árvízszint (MÁSZ) a folyón 1 %-os valószínűségű árhullám hossz-menti tetőzésének burkoló görbéje. Bár a Mértékadó árvízszint jogszabályi bevezetése a nemcsak hidrológiai, hanem gazdasági és vízügyi szakmapolitikai döntésnek is kellene hogy legyen, de ennek meghatározásában az eddigiekben szinte kizárólag a hidrológiai valószínűség számítási módszereknek és paramétereknek volt meghatározó szerepe.

A Vízügyi Tudományos Kutató Intézet már 1957-ben közzétette a Töltésezett folyóink mértékadó árvízszintjei című kiadványát. Ezt a kiadványt 1964-ben továbbfejlesztették, és a mértékadó árvízszintek keresztirányú kivetítésével meghatározták a „vízelborítás alá kerülő” területeket, amelyek kijelölték a ma is használatos árvízmentesített öblözetek ún. mélyárterek