A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
8. SZEKCIÓ - Vízügyi beruházások tapasztalatai - 5. Juhász Zoltán (KÖVIZIG): A Kisdelta és Mályvádi Árvízi Szükségtározók 2015-re megvalósult műtárgyainak üzemeltetői tapasztalatai
Szárnyfalak egyenlőtlen süllyedése A műtárgyak szárnyfalak magassága a pillérektől távolodva csökken. A szárnyfalak alapozási mélysége megegyezik a központi műtárgyrész alapozásával. A szárnyfalak alatt az alapozás az alacsonyabb végeken nem fut végig, hanem szakaszosan épült meg. Az alacsony szárnyfalvégen kisebb, míg a műtárgy mellett nagyobb terhelések lépnek fel, így a süllyedések mértéke is egyenlőtlenül alakul. A szárnyfalak magas vége gyakorlatilag a pillérekkel együtt süllyed, míg az alacsony falvégek kisebb mértékben mozognak. A szárnyfalakon és a pillérek szárnyfalak melletti végein szerkezeti repedések jelentek meg 2016-ban, a legjelentősebb mértékben a Felső vízbeeresztő műtárgyon. 5. kép: Felső vízbeeresztő műtárgy vízoldali szárnyfal repedései A szárnyfalak pillérek felé történő süllyedése, szögelfordulása, a dilatációs hézagok végeinek beszűkülését, részleges felfekvését okozta a pillérek mellett. A súrlódási erők gátolják a dilatációk függőleges irányú hatékony működését, ezáltal a szárnyfalak pillérekhez csatlakozó felső sarkaiból kiinduló átlós húzott zóna alakult ki, ami szerkezeti repedések megnyílását okozta (5.kép). A repedések kiindulópontja körül a dilatáció mellett jelentkező kagylós kitörések, kirepedések a dilatáció helyi hibáira (bekerült nagyobb kavics vagy kő, betonozási hiba) vezethető vissza, és jellemzően maximálisan a betontakarás mértékéig terjed. A megnyílt repedések további elnyílását a terhelést átvevő betonacélok behatárolják, a műtárgyak konszolidációja pedig lelassítja, feltehetően végül leállítja. A szárnyfalak alacsony végein keletkező repedések valószínűsíthetően zsugorrepedésekből kiinduló és hőtágulási mozgások által megnyitott repedések, melyek tágasságát növelheti a már ismertetett tábla szögelfordulás
