A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
8. SZEKCIÓ - Vízügyi beruházások tapasztalatai - 5. Juhász Zoltán (KÖVIZIG): A Kisdelta és Mályvádi Árvízi Szükségtározók 2015-re megvalósult műtárgyainak üzemeltetői tapasztalatai
Talajmechanika A Kisdelta vízbeeresztő műtárgy helyszínén elvégzett talajmechanikai feltárások szintén több ütemben történtek. Először 2009-ben 10 m mély kisátmérőjű feltárófúrások készültek, amelyek szintén összenyomódásra hajlamos kötött talajokat tártak fel, ezért további nagyobb mélységű feltárásokat irányoztak elő egy mélyalapozás megtervezéséhez. A következő lépésben 20 m mély nagyátmérőjű fúrás és ugyanilyen mély verőszondás vizsgálatokat végeztek el. A második feltárás után a tervezők a mályvádi műtárgyakhoz hasonló résfalas alapozást terveztek, amely egy 17 méter mélyen lévő teherviselő homokrétegre támaszkodott volna fel. Még a kivitelezés megkezdése előtt ellenőrző célú CPTu szondázási talajvizsgálat készült a mélyalap feltámaszkodását biztosító homokréteg részletesebb feltárására. A műtárgy központi része alatt 5 db 28 m mély szonda készült. Az 5 szonda közül 1-ben, a műtárgy vízbeeresztési iránya szerinti jobb szélső pillér alatt, a teherviselő homokréteg a feltételezettnél vékonyabbnak mutatkozott, ezért további feltárások készültek kiterjesztve a vizsgálatokat. 3 db nagyátmérőjű fúrás (18 m, 25 m, 18 m) és 3 db CPTu szonda (40 m) készült. A feltárás megállapította, hogy a műtárgy jobb oldali, mentett oldali része alatt a teherviselő homokréteg megfelelő vastagságban nincs jelen, ezért ezen a műtárgyrészen a tervezett támaszkodó résalapozás műszaki kockázatot rejt magába. A feltárások eredményei alapján a tervezők a mélyalapozást az alábbi elvek alapján módosították. Avasbeton résalapozás talpszintjét az egész műtárgy alatt 4 m-rel magasabban jelölték ki a korábbinál, ezáltal a résalapok a korábbi feltámaszkodó szerkezet helyett „lebegő cölöpként” lettek figyelembe véve. Ennek következtében a várható süllyedések nagyobbra adódtak, amelyek kompenzálására a résalapozású műtárgyrészek túlemelésben épültek meg a tervezett szintekhez képest. A résalapozás alaprajzi elrendezése is módosításra került az eltérő statikai rendszer igényei szerint. Az alkalmazott vasbeton műtárgyszerkezet és alapozása A Kisdelta vízbeeresztő műtárgya szintén egy monolit vasbeton szerkezetű létesítmény, amely sík alaplemezből, két szélső pillérből és három közbenső pillérből áll. A szélső pillérekhez szivárgásgátló bekötő szárnyfalak csatlakoznak. Az egész műtárgy vasbeton résalapozásra támaszkodik. Az alaplemez 60 cm vastag sík vasbeton lemez, amely a küszöbvasalások sávjában helyileg lefelé megvastagodik 75 ill. 85 cm-re. Az alaplemez víz- és mentett oldali széle mentén folyamatos, vízzáró és egyben teherviselő vasbeton résfalak épültek. Ezek egyrészt szivárgásgátló szerepet töltenek be, másrészt mélyalapozásként a várható süllyedések Kisdelta vízbeeresztő műtárgy és alapozása
