A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

5. SZEKCIÓ - Vízellátás. Ivóvizek biztonsági kérdései - 11. Somodi Ferenc (BAKONYKARSZT Zrt.): A fertőtlenítés új útjai

városi hálózatból kell kivenni, és akkor már van benne szabad aktív klór. Ez komoly problémákat okozott a beüzemelés folyamán. A betáp víz hőmérséklete sem volt megfelelő. Nyilvánvaló, hogy az elektródánál, a nátrium klorid oldat bontása során hő keletkezik. Ha ez a nyári melegben már eleve átmelegedett, és nyers víz hőfokát is tovább viszi, akkor ez nagyon kedvezőtlenül befolyásolja a bontás folyamatát. Ezt például a beüzemelő német mérnök kolléga úgy oldotta meg, hogy a nyers víz betáp vezetéket több menetben rácsévélte a pincében húzódó nyersvíz bevezető gravitációs öntöttvas csőre, ami hőmérsékleténél fogva lehűtötte a nyersvizet. A hidrogén gáz kivezetés is nehézségeket okozott. Kezdetben a hidrogén gázt a meglévő klór kivezető nyíláson távolítottuk el, aminél sajnos kondenzvíz kicsapódás észleltünk, ez az összegyülekezett kondenzvíz, a hidrogén gáz szabad eltávozását megakadályozta. Ekkor egy mások kivezető helyet találtunk neki, ami egészen jól üzemelt egészen addig, amíg meg nem jöttek a téli fagyok. Ugyanis a kondenzvíz akkor a cső falára fagyott vékony rétegekben, egész addig, amíg el nem dugaszolta magát a hidrogén gáz kivezető nyílást és természetesen ezt érzékelte a berendezés, mivel nagyon jól szenzorozott berendezésről van szó. A hidrogén kivezetési problémát észlelte az automatika, és azonnal leállította technológiát. Amint rájöttünk a problémára, csőfűtéssel láttuk a külterületi vezeték darabot, ami megoldást jelentett. Apróbb anyag használati bakik is voltak az installációban is. Példának okáért észrevettük, hogy a német kollégák a késztermék tároló, tehát a hipó tartályra a szivattyút rézcsavarokkal rögzítették. Aki dolgozott már klórral, illetve hipóval, az tudja, hogy a klór és a réz nem jó barátok, mondhatni ellenségek, és ebből az ellenségeskedésből mindig a réz jön ki vesztesen. Magyarul a csavar oldódott és furcsa csapadék csöpögött a vízbe. Egész sokáig tartott, mire rájöttünk, hogy ez a csapadék vajon mitől lehet. A vízlágyító berendezés kezdeti hibái miatt rengeteg másodlagos meghibásodás keletkezett. Mint fentebb említettem, a vízlágyító berendezés egy kereskedelemben kapható teljesen standard vízlágyító berendezés. Viszont kezdetben olyan töltettel szállította a gyártó cég, ami nem volt alkalmas arra, hogy a szabad aktív klór tartalommal rendelkező betápvizet is megfelelő módon lágyítsa. Gyantaelhordás keletkezett benne. Nagyságrendekkel romlott a vízlágyítás hatásfoka és vízkőlerakódás is keletkezett a berendezésben. Ez a vízkőlerakódás szenzor hibákhoz vezetett, a szenzor hibák pedig leálláshoz. Természetesen a cellahatékonyság gyorsan és látványosan romlott. Eltartott egy darabig, míg rájöttünk, hogy a késztermékben található furcsa csapadék vajon milyen összetételű, és vajon honnan eredhet. Utána ezt a hibát már gyorsan orvosolni tudtuk, kaptunk egy más töltetű berendezést és elhelyeztünk egy aktívszén szűrőt a betáp vezetéknél, ami a szabad aktív klór tartalmat viszonylag jól szinten tudja tartani. Más dolog, hogy a berendezést gyártó cég a( DINOTEC Water Technology) alapvetően uszodatechnikára gyárt szabad aktív klórt előállító berendezést, ami nagyságrendekkel nagyobb szabad aktív klór tartalmat követel. A mi általunk megfogalmazódott 0,1-0,2 g/m szabad aktív klórtartalom őket meglepetés szerűen érte, mindezek ellenére megtudták oldani, viszont az összes műszerüket, a mérési és beszabályozási eljáráshoz szükséges berendezésüket újra kellett installálni. A gyártó a nagyobb távolságok miatt meglehetősen nehezen tudta szolgáltatni a termékkövetést, dacára annak, hogy manapság már videókonferenciákat, videókat, fotókat tudtunk közölni online, és telefonon keresztül is tudtunk kommunikálni. Fölszereltek ők egy saját online berendezést, ami a berendezés paramétereit közvetítette és az interneten is elérhetők voltak. Azért a nagy távolságokból levont következtetések sajnálatos módon nem mindig voltak helyén valóak. Meg kell, hogy mondjam viszont, hogy mid a forgalmazó cég szakemberei, mind pedig a BAKONYKARSZT Zrt. szakemberei meglepően gyorsan interpretálták ezt a technológiát, átlátták magát a módszert, a berendezés elvi alapjait, a berendezés programozását, és nagy büszkeségemre mind a saját dolgozóink, mind pedig a forgalmazó cégdolgozói gyorsan fölé nőttek a német kollégáknak, akiket a nagy távolság és a helyi sajátosságok ismeretének a hiánya behozhatatlan hátrányba hozott. A legnagyobb derültséget azért a szoftverünk magyar változata okozta! Természetesen a vezérlésnek német