A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

5. SZEKCIÓ - Vízellátás. Ivóvizek biztonsági kérdései - 11. Somodi Ferenc (BAKONYKARSZT Zrt.): A fertőtlenítés új útjai

neki a helyi adottságokat, meglepően gyorsan visszavonulót szoktak fújni. így meg kellett keresni az a technológiát, és azt a forgalmazót, aki nem tesz ilyet.

Vizsgáljuk meg, hogy az alkalmazott berendezés milyen stációkon keresztül végzi el magát a fertőtlenítés műveletét. Először kell egy betápvíz előkezelés, ami egy szűrésből, egy aktívszén szűrésből, és ami a leglényegesebb, egy vízlágyításból áll. Utána a nyersanyagot, a sót (ami effektive nátrium klorid) beoldjuk, és utána ezt az oldatot elektródákkal, nátronlúggá és klórgázzá bontjuk, majd közvetlenül utána a közbenső termékek egyesülnek és nátrium - hipoklorit és hidrogén gáz keletkezik. Ezt a nátrium-hipokloritot utána tárolnunk kell és be kell adagolnunk a hálózatunkba. Maga a berendezés egy viszonylag egyszerű, kis helyen elfér, jól követhető részegységeket tartalmazó részegységekből áll. Egészen konkrétan a szállítás során egy vízlágyító egységet, egy só beoldó tartályt, egy falra szerelhető viszonylag kisméretű hipó gyártó egységet és a legnagyobb tartályt, a késztermék tároló és adagoló berendezést kaptuk. Ezek megfelelően kis helyen elférnek, és nem igényeltek különösebb beruházást, jól telepíthetőek.

Magának a helyiségnek az installációját meg kellett változtatni, mert minden hordónak van egy betápja, van egy túlfolyója. A vizet valamilyen módon kezelni kell, és kellett a falon egy olyan hely ahova fel tudjuk tenni magát a berendezést és a berendezésnek a különböző mérőegységeit. Meg kell, hogy mondjam, ezt viszonylag egyszerűen meg tudtuk oldani a volt klórgáz adagoló helyiségben.

Az alkalmazott berendezés első lépése a vízkezelés. Amikor a nyersvizet kivesszük a hálózatból, természetesen alapvető, hogy megmérjük, majd kap egy szűrést és egy aktív szénszűrést (későbbiekben közöljük, hogy ez miért szükséges), és kap egy vízlágyítást. A vízlágyító berendezés, egy a kereskedelemben is kapható, viszonylag egyszerű vízlágyító gyertya, és ezen keresztül megy a só beoldó tartályba a víz. A só beoldó tartályban ezzel a lágy vízzel beoldásra kerülnek a só tabletták. A sótabletta egy kb. 10-15 g-os vegytiszta só pasztilla, amit a gyártó 25 kg-os zsákokban bocsát a rendelkezésünkre. Amikor a só beoldása megtörtént, akkor jön a tulajdonképpeni gyártási folyamat. A gyártási folyamat mozgató rugója egy perisztaltikus szivattyú, ami az egész folyamaton keresztül áramoltatja a nátrium klorid oldatot. Ez a szivattyú először egy elektródán vezeti keresztül az oldatot, ahol lezajlik a bomlási folyamat és az egyesülési folyamat is. Ezután eltávolítjuk ebből az anyagból a hidrogén gázt. A hidrogén gáz, mit a levegőnél könnyebb anyag, viszonylag egyszerűen kiszellőzik, majd a kész termék gravitációs úton a hordóba jut. Maga az elektrolízis egy látványos folyamat, jól követhető, és a helyszíni tasztatúrán látható. Megmondom őszintén, hogy ez egy burkolattal ellátott berendezés, de mivelhogy semmi nem indokolja, a burkolat állandó fölhelyezését, mi szabadon hagyjuk, hogy az egész folyamatot követni tudjuk, és azért is, hogy az összes létező hibajelenséget a beüzemelés időszaka alatt, már rátekintéssel ki tudjuk szűrni. A késztermék tárolása egy teljesen standard, általánosságban is felhasznált műanyag tartály, és ennek a tetején elhelyezett adagoló szivattyúval történik a hipó beadagolása. Ez a szivattyú a bekapcsolás óta különösebb hibajelenséget nem produkált.

Mik is az üzemeltetési tapasztalataink erről az egész berendezésről? Amikor tavaly nyáron megkaptuk ezt a berendezést, akkor természetesen a berendezés gyártója meggyőzött minket arról, hogy ezt a berendezést ő most beüzemeli és míg a világ a világ, ez hibamentesen fog működni. Legnagyobb sajnálatomra ez nem így történt. Az az igazság, hogy mi ezt nem is nagyon hittük el. Mi az elsődleges hibaforrás? A megfelelő betápvíz hiánya! A vízbázis elhelyezkedésénél fogva egy sajátosság, hogy a fúrt kutakból érkező, nyomás alatti nyersvíz az ingatlanra belépve rögtön a tározó medencébe kerül. Ha az ingatlanon keresztül haladó másik irányú nyers vízből szeretnénk kivenni a működtetéshez szükséges vizet, akkor azt megfelelő módon nyomásfokozás után tudnánk csak megtenni, mert az gravitációs úton jut be a medencébe, azaz, nincs megfelelő nyomása. Ráadásul, mivel ez galériás forrásfoglalásból származik, a minősége is felettébb változékony. Ez azt jelenti, hogy magát a betáp vizet a