A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
5. SZEKCIÓ - Vízellátás. Ivóvizek biztonsági kérdései - 3. Dina Gábor - Csáki-Szabó Erika (KÖVIZIG) - Virányi István (Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft.) - Fazekas Zoltán (ALFÖLDVÍZ Zrt.): A Délkelet-Alföld ivóvíz-minőségi helyzete
A DÉLKELET-ALFÖLD IVÓVÍZ-MINŐSÉGI HELYZETE Dina Gábor és Csáki-Szabó Erika (KÖVÍZIG VVO), Virányi István (Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft.), Fazekas Zoltán (Alföldvíz Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt.) I. A DK-Alföld és a Maros hordalékkúp hidrogeológiája A terület a negyedidőszak folyamán az Alföld nagy víz- és üledékgyűjtője, erózióbázisa volt. A terület ebben az időszakban süllyedő tendenciát mutatott. A területen a tengerszint alatt 50- 300 m mélységben kezdődő kvarter medenceüledékek képződését a tektonikai folyamatok, az éghajlatváltozás, illetve a folyók szabályozták. Fontos volt a porviharok szerepe és a deflációs tevékenység is. A terület több száz méter vastagságú törmelékes rétegsorát, legnagyobb részt negyedidőszaki és pliocén képződmények alkotják. A kvartért felfelé finomodó folyóvízi és eolikus üledékek; kevert úgynevezett infúziós lösz, löszös homok, apró- és középszemcsés homok, illetve iszapos agyag rétegek; övzátony sorozatok, illetve ártéri üledékek váltakozása építi fel. A pleisztocénben a meleg-nedves éghajlaton megindult a talajosodás is, a peremekre durvább üledék - kavics, a többi területre homok és agyag települt. A késő-pleisztocén idején, az újabb és újabb elöntések alkalmával alakult ki a területre oly jellemző „tarkaagyag” is, amely folyóvízi üledékekből állt össze. A pleisztocén és a holocén folyamán több formáció rangú kifejlődés is kialakult; előbbire a Csongrádi Homok Formáció, Kengyeli Agyag Formáció, Orosházi Lösz Formáció, Vésztői Tarkaagyag Formáció, míg utóbbira a Bárándi Réti Agyag Formáció jellemző. U; Nádor A., Marsó K., Juhász Gy. 2008J Hódmezővásárhely Konyár 1. ábra DNv-ÉK-i irányú vázlatos rétegtani szelvény (Nádor A., Marsó K., Juhász Gy. 2008. nyomain [1.] A területen kanyargó Tisza, Maros és alárendelten Körös folyók folyamatos helyváltoztatásának köszönhetően rendkívül változatos rétegsorok alakultak ki. A rendelkezésre álló mélyfúrású kutak rétegsorai alapján megállapítható, hogy a vékony holocén rétegek alatt a pleisztocén rétegek folyóvízi apró-, közép- és durva szemcsés homokból, iszapos-löszös agyagokból, ártéri üledékekből tevődnek össze. Az 1. számú ábrán látható módon az üledékek általában nem lepelszerűen, egyenletesen rakódtak le, hanem a folyómedrek időben változó helye- és iránya szerint hosszú, keskeny üledékpászták és lencsék formájában valószínűsíthetők. A vastag törmelékes üledékes kőzetekkel feltöltődött Kárpát-medencére jellemző, hogy a felszín alatti víz mély áramlása a medence peremeken lefelé és a medence belseje felé irányul. A medence központi részein felfelé irányuló lassú áramlás a jellemző, a horizontális áramlás iránya általánosságban a domborzat esésviszonyait követi. DK-Alföld területén a víz a Nyírség D-i része, illetve a Berettyó-vidék felől ÉK-ről DNy-i irányban, a Maros hordalékkúpja felől D-DK-ről É-ÉNy-i irányban, illetve a Sebes-Körös hordalékkúpja felől
