A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
5. SZEKCIÓ - Vízellátás. Ivóvizek biztonsági kérdései - 2. Dalkó Ilona - Salamon Endre (NKE Víztudományi Kar): Elektroklórozó teljesítményének vizsgálata
MHT XXXVI. Vándorgyűlés. Elektroklórozó teljesítményének vizsgálata Dalkó Ilona, Salamon Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar, Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet Bevezetés 6500 Baja, Bajcsy-Zsilinszky Utca 12-14. Az elektroklórozás napjainkban egyre inkább teret hódit az egész világon. Az eljárást az ipari vízkezelésben elsősorban a hűtővizek (erőművek, cseppfolyós gáz feldolgozása, stb.) kezelésére használják, így előzve meg a biofilm képződést a rendszerben. A kommunális és ipari szennyvíztisztításon túl az ivóvíz tisztítás során elsősorban tengervíz sótalanítást alkalmazó telepeken terjedt el, ahol bőségesen áll rendelkezésre megfelelő sótartalmú nyers tengervíz, vagy a fordított ozmózisos eljárásból származó koncentrátum. A piacon elérhető megoldások 1 kg/d - 1 t/d aktív klór termelését is lehetővé teszik, sőt akkumulátorról működő, mindössze 50 mL-es térfogatú miniatűr eszközök is léteznek. (Farhat, et al., 2017) A hagyományos ellátási láncban a sóié elektrolízisével előállított klórgázt palackozzák és szállítják a felhasználás helyére. Ezzel szemben az elektroklórozó berendezést a felhasználó üzemelteti és helyben, az igényekre szabva állítja elő a szükséges mennyiségű töményebb hipoklorit oldatot. Ebből következően az eljárás egyik előnye, hogy az üzemel etetőt függetleníti a beszállítótól és a klórgáz piaci árának változásától. Míg egy klórgáz palack vagy hordó kapacitása 45-450 kg, addig az elektroklórozó berendezés moduláris rendszerben igény szerint bővíthető, illetve a feszültség, sótartalom és tartózkodási idő szabályozásával az aktív klór termelése igényekhez érten beállítható. Az eljárás további előnyei a következők:- Munkavédelmi és adminisztratív szempontból a berendezés kezelése, fenntartása egyszerűbb, mint a cserélődő gázpalackok és hordók esetében. Nincs szükséges kiterjedt biztonsági intézkedésekre (esőztető, kármentő acéltartályok, stb.).- Az elektrolízishez szükséges NaCl és a belőle készített tömény sóoldat hosszú ideig tárolható, kezelése különleges biztonsági intézkedéseket nem igényel.- Az elektroklórozás feltételezhetően kisebb környezeti terheléssel jár, mint a klórgáz, vagy a hipoklorit oldat előállítása és szállítása. Mivel a berendezés működéshez a sóoldaton kívül csak elektromos áram szükséges, ezért alkalmas lehet időszakos működésre. Az időszakos működés segítségével az időszakosan rendelkezésre álló megújuló energiaforrások is felhasználhatóak, a tömény hipoklorit oldat megfelelő zárt tartályban több napig eltartható.- Mindezek miatt az elektroklórozás decentralizált megoldásnak tekinthető és jól használható vészhelyzetekben, vagy olyan területeken, ahová a szokásos fertőtlenítőszerek kiszállítása körülményes. Az eljárás, mint minden újabb technológia rendelkezik hátrányokkal és felvet több tisztázatlan kérdést is. Ezek az alábbiak:- Bár az elektrolízissel előállított hipoklorit ugyan úgy viselkedik a kezelt vízben, mintha hagyományos úton végeztük volna a klóros fertőtlenítést, az elektrolízis, mivel általában túlfeszültséggel történik, olyan termékeket is eredményezhet, amelyek hagyományos klórfertőtlenítés során nem keletkeznének. Fokozottan fennáll a melléktermékek képződésének lehetősége, ha az elektrolízis a tömény, hipokloritot tartalmazó sóoldatban megy végbe. (Desiderios & Nibbering, 2010) 1