A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 22. Virágné Kőházi-Kiss Edit - Skrabán Sára (KÖTIVIZIG): A KÖTIVIZIG Öntözésfejlesztési Stratégiája – 2018.
Összegzés: I. kötet fejlesztési lehetőségek: 22 db projektötlet, bruttó: 19 688,087 MFt II. kötet fejlesztési lehetőségek: 45 db projektötlet bruttó: 38 938.751 MFt KÖTIVIZIG MINDÖSSZESEN: 67 db projektötlet, bruttó: 58 626,838 MFt A tervezett fejlesztési lehetőségek, koncepciók megvalósítása lehetővé teszi az öntözőrendszerek hatásterületének növelését és az öntöző-vízszolgáltatás biztonságának megteremtését. 4. Öntözés veszélyeztetettség További fejlesztési elképzelések kidolgozása során figyelembe vett előírások: A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályairól szóló 147 2010. Korm. rend. 60. § (3) alapján: „Felszín alatti víz öntözési célú igénybevétele csak felszíni vízbeszerzési lehetőség hiányában engedélyezhető. Hiánynak minősül, ha a vízigény felszíni vízből történő kielégítése aránytalanul nagy költséggel járna a felszín alatti vízbeszerzéssel összehasonlítva.- A hiány meglétét a vízügyi hatóság a vízügyi igazgatóság véleményének kikérését követően állapítja meg. ” A vízkészletekkel történő felelős gazdálkodás és a vízjogi engedélyezés a BM felelősségi körébe a tartozik. A Vízkészlet-gazdálkodási Térségi Terv (VKGTT) célja, hogy az öntözésfejlesztési célú vízigényeket ki lehessen elégíteni úgy, hogy az ne sértse a 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírásait. A VKGTT a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljáráshoz, illetve ellenőrzés esetén az Európai Bizottság számára döntéstámogató háttéranyagként szolgál arra vonatkozóan, hogy a térségben egy adott időszakra vetítve mekkora az öntözésfejlesztésre rendelkezésre álló szabad vízkészlet, azaz mekkora az a kontingens, amelyen belül jelentős környezeti kockázatok nélkül új fejlesztésekre kiadható a vízjogi engedély. Az öntözőrendszerek hatásterületének lehetséges növelése, újabb területek felszíni vízellátásba történő bevonása kiemelt jelentőséggel bír, azokban az esetekben, amikor a sekély rétegvízből kitermelhető öntözővíz minősége a VKGTT alapján nem alkalmas vagy esetleg tűrhető besorolást kapott.
