A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 21. Végső Viktor Árpád (FETIVIZIG): Nyilvántartó rendszer kidolgozása a FETIVIZIG által kezelt vízi létesítmények alapadatainak és műszaki állapotának nyomon követésére
3. Az új nyilvántartási rendszer koncepciója 3.1. Elsődleges célok Az új nyilvántartási rendszer kidolgozásának elsődleges célja, egy központi adatbázison alapuló nyilvántartás létrehozása, amely olyan kialakítású, hogy • a kezelőfelülete bonyolultságával nem rémíti el az egyszerű felhasználót, • később egyszerűen tovább bővíthető, • bárhol, bármikor elérhető, a létesítmények alapadatai akár mobiltelefonról is lekérdezhetőek, • a létesítményeken végzett fenntartási munkálatok naprakészebben követhetőek, akár évekre visszamenőleg is, • a létrejövő adatbázisból történő lekérdezésekkel generálhatóak az őszi védmű felülvizsgálathoz szükséges táblázatok, grafikonok, • statisztikai adatok egyszerűen lekérdezhetőek, pl. csatornahosszak őijárasonként, felügyelőségenként, • egyéni, összetett lekérdezésekkel a közép és, felsővezetők döntés előkészítő elemzéseket végezhessenek, akár év közben is, • kapcsolódjon a meglévő ágazati adatbázisokhoz, könnyen illeszthető legyen későbbi fejlesztésekhez. 3.2. Távlati bővítési elképzelések A központi szerveren elhelyezkedő adatbázis megteremti a lehetőségét, hogy a későbbiekben felmerülő, nyilvántartani szükséges egyéb információk egyszerűen hozzá adhatóak, bővíthetőek, azonnal hozzáférhetőek mindenki számára. Már az új nyilvántartó rendszer kidolgozásának kezdeti szakaszában, a rendszerben rejlő lehetőségek tárháza meglódította a résztvevők fantáziáját, és olyan fejlesztési és bővítési lehetőségeket fogalmaztunk meg, hogy hamar beláttuk, rövidtávon csak a jelenlegi adatok és információk új rendszerbe szervezése legyen a feladat, már ez is jelentősen megkönnyítené a munkánkat. De az új nyilvántartó rendszer alapjainak kidolgozásánál figyelmet fordítottunk arra, hogy a megfogalmazott fejlesztési célok könnyen integrálhatóak legyenek, az alap rendszer változtatása nélkül. A teljesség igénye nélkül néhány a megfogalmazott távlati bővítési lehetőségek közül: • Web-es lekérdezés mellett dedikált mobil applikáció készítése, amellyel lehetőség nyílna a műtárgyak tárolt koordináta információi alapján GPS navigálásra a helyismerettel nem rendelkező dolgozók számára is, • Szintén a mobil applikáció segítségével a helyszínen készített fényképek hozzárendelhetőek a létesítmény tárolt információihoz, • Az adatbázisból leszűrt adatok térképi megjelenítése, • Térképi nézetből indítható lekérdezések, • fényképek, terv dokumentációk, nyilvántartási hossz-szelvények hozzárendelése a létesítményekhez, és azok közvetlen elérése, megjelenítése, stb. 4. Az elképzelések formába öntése szakmai szemmel A korábbi nyilvántartási megoldások hibáinak kiküszöbölésére, illetve az OVF-es fejlesztési irányokhoz való illeszkedés érdekében már az elején megfogalmaztunk néhány alapelvet, elvárást a rendszerrel kapcsolatban: • Kapcsolódjon az aktuális országos nyilvántartó rendszerhez, jelenleg a VARTA program, és a főbb adatokat innen szinkronizálja, • Az adatok hozzáférhetősége legyen gyors, és egyszerűen elérhető akár terepen dolgozva telefonról, laptopról is, • Az adatok felvitele, lekérdezése jogosultsági szintek szerint történhessen, azaz mindenki lát alap információkat, de például adatot felvinni csak néhány jogosult tud, és ők is csak a saját területükön, szakterületükön, pl. területi felügyelő csak a saját területén, • A nyilvántartás rugalmasan bővíthető legyen, ha a későbbiekben további fejlesztés fogalmazódik meg, 9/21
