A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 20. Túri Norbert - Kun Ágnes - Kerezsi György - Körösparti János - Bozán Csaba (NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály): Talajcsövezett mezőgazdasági területek működőképességének felmérése – terepi tapasztalatok
Meliorált területek Mintaterületek Békés megye Csongrád Megye Jász-Nagykun-Szolnok megye I I országhatár------vízfolyások ■■ állóvizek 1. ábra. A dolgozatban bemutatott három mintaterület: Csanytelek (Csongrád megye), Mezőtúr (Jász-Nagykun-Szolnok megye) valamint Zsadány (Békés megye) A mintaterületek kiválasztásának főbb szempontjai között szerepel, hogy a területekre elérhető meliorációs tervcsomagok rendkívül részletesek; valamint a terület kezelői készséggel segítségünkre vannak, illetve engedélyezik a területen folyó vizsgálatokat. A mintaterületek mindegyikén szántóföldi művelés folyik, amelyek közül Csanyteleken (Csongrád megye) csemegekukorica és lucerna, Zsadányban (Békés megye) napraforgó, őszi árpa és lucerna, Mezőtúron (Jász-Nagykun-Szolnok megye) pedig őszi az kalászosok valamelyike a termesztett növénykultúra. A mezőtúri, valamint zsadányi mintaterületek vizsgálatához elengedhetetlen meliorációs tervcsomagokat a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vízikönyvi és Vízvédelmi Okirattárából szereztük be. A csanyteleki mintaterület tervdokumentációi szerencsés módon helyben, az egykori Egyetértés MGTSZ irodaépületének padlásán hiánytalanul voltak megtalálhatóak. A tervcsomagok tartalmazzák a vizsgálandó terület meliorációs beavatkozásainak részletes dokumentációját: helyszínrajzokat; talajtani szakvéleményt; a csatornák és kezelő utak térképes és írott hossz- és keresztszelvényeit; műtárgy kimutatásokat és műszaki rajzaikat; a talaj humusz- és karbonát-tartalom; talajvíz kartogramokat; valamint a talajcsövezési tervrajzokat. A tervcsomagban találhatóak továbbá a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyek, valamint az átadás-átvételi jegyzőkönyvek, amelyek átvizsgálásával már tudhatjuk, hogy az adott meliorációs mű/rendszer valóban megvalósult-e, illetve működésbe hozták-e, vagy csak egy felhasználatlan tervvel van dolgunk. A meliorációs tervek áttekintését, illetve kiértékelését követően a mintaterületek vizsgálata a terepen folytatódott. A helyszínen az elsődleges feladat a befogadó csatornák állapotának felmérése, valamint a drénkifolyók megkeresése volt. Az állapotfelmérés két fő ok miatt válhat korlátozottá, mégpedig a növényzet általi benőttség, valamint magas vízszint miatt. A drénkifolyók ép állapotukban sem minden esetben találhatóak meg könnyedén, ugyanis előfordul, hogy a csatorna partjának/rézsűjének suvadásával a csövek megsüllyednek, vagy eltemetődnek. A dréncsövek megtalálásához a terepen vékony acélszondát alkalmaztunk, amelyek a vízközelség miatt magas nedvességtartalmú csatorna rézsűbe könnyen leszúrhatóak voltak. Ha dréncső felett szúrtunk a rézsűbe természetesen az megakadt, így ezt követően feltárhattuk a drénkifolyót. A kitorkolló dréncsövek helyzetét GPS segítségével rögzítettük, valamint a terepen megjelöltük annak