A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 17. Skrabán Sára - Csépes Eduárd (KÖTIVIZIG): A Milléri belvízöblözet kettősműködésű csatornáinak vízminőség vizsgálata védekezési időszakban
ségi adatok a belvízrendszer legrosszabb eredményeit mutatják. Az oxigén háztartás, a sótartalom és a tápanyagok komponenscsoportok rossz-gyenge-közepes értékeket kaptak. A 2016. évben elrendelt területi II. fok egybe esik az adott év első mintavételével. 2017. évben lényegi védekezés nem volt, a vízminőség azonban továbbra is alacsony értékeket mutatott. Egy termelő vízjogi üzemeltetési engedélye hatályossági idejének meghosszabbítása a talajtani szakvélemény alapján elutasításra került, mezőgazdasági vízszolgáltatási szerződését megszüntettük. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a csatorna vize egész évben rossz, a védekezési időszakban mért vízminőségi mutatók érdemben nem térnek el a normál vízszolgáltatási idényben mért értékektől. Millér-csatorna A Millér-csatorna adatait havi bontásban vizsgálva általánosságban elmondható, hogy a csatorna vízminősége a vízszolgáltatási idényben kiváló volt. Vízhasznosítási idényen kívül a csatornán beavatkozás nélküli, gravitációs levezetés történik. A természet közeli üzemeltetés során előírt ökológiai vízátvezetés mennyisége lm/s.A vízmennyiség csökkenése és a csatornába befolyó vizek magas növényi tápanyagtartalma a vízminőség romlását idézi elő. A Millér-csatorna MI-BCS/1 és MI-BCS/2 mintavételi helyén mért vízminőségi adatok hasonlóan alakultak, a két mintavételi pont között lényegi vízminőség romlást nem tapasztaltunk. A védekezési időszakok függvényében történő részletes jellemzést a 15-16. ábra mutatja. 2013. évben a halastavi vízszolgáltatási idény kezdetét követően területi I. fokot rendeltek el, így a csatornán a vízszolgáltatást nem tudtuk megkezdeni. Ebben az időszakban az oxigénháztartás és a sótartalom az idényen kívüli állapotnak megfelelő képet mutatott: az integrált minősítés a gyenge-közepes kategóriába esett. A fokozat megszüntetése után a csatorna öntözési idénynek megfelelő üzemeltetésével a vízminőség is kiváló értékeket mutatott. 2014-2015. években a rövid ideig tartó területi I. és II. fok nem okozott jelentős változást a csatorna vízminőségében. A 2016. évben a vízszolgáltatást megelőzően két esetben is területi II. fokot rendeltek el, aminek következtében a vízminőségi mutatók csak május hónapban érték el a kiváló kategóriát. 2017. évben nem volt számottevő védekezési időszak. 6 Következtetések, javaslatok Megvizsgáltam a Milléri belvízöblözet kettősműködésű csatornáinak vízkémiai eredményeit az elmúlt öt évben. Elvégeztem a csatornák VKI szerinti minősítését a biológiát támogató fiziko-kémiai paraméterek éves átlagértékei alapján. A Millér-csatorna és a Tiszasülyi-28. csatorna eredményei jó-kiváló minősítést kaptak. A Jászsági-főcsatornától távolodva azonban egyre romlott a víz minősége csatornákban. A Csátés-csatorna 4+950 cskm szelvényében lévő átemelő után már jelentős vízminőségromlást tapasztaltam, a legrosszabb eredményt (közepes, gyenge és rossz potenciálú) a 25. csatorna 25BCS/1 jelű mintavételi helyén mért értékek mutatták. Elvégeztem a Milléri belvízöblözet kettősműködésű csatornáinak havonkénti VKI szerinti minősítését is. A minősítés eredményeit összevetettem a belvízöblözet belvízvédekezési fokozatai és a normál üzemrendek időtartamával. A Millér-csatorna és a Tiszasülyi-28. csatorna vízminősége a vízszolgáltatási időszakban jó-kiváló potenciálú volt. Vízszolgáltatási idényen kívüli időszakban a sótartalom és oxigénháztartás komponenscsoportok mutatták a legrosszabb értékeket. A Csátés-csatomába a 4+950 cskm szelvényében lévő átemelő után található a MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft szennyvízbevezetése. Az átemelt vizet a 25. csatornában tovább terheli a Jászapáti termálfürdő használt vize a valamint a Jászapáti szennyvíztisztító tisztított szennyvize. Ehhez hozzáadódik a vízszolgáltatási idény alatt kialakuló pangóvíz okozta vízminőség romlás, így itt a biológiát támogató fiziko-kémiai paraméterek alapján történt integrált minősítés értékei alapján egész évben alacsony értékeket mutattak. Védekezési időszakban a belvízlevezetés iránya ellentétes a vízszolgáltatás idényben tapasztalható vízáramlás irányával, így ebben az időszakban a 22. és 25. csatornák rosszabb minőségű vize bekerül a jobb vízminőségű Millér- és Tiszasülyi-28. csatornákba is. Ennek köszönhetően a befogadó csatornák vízminősége is leromlik. A 25. csatorna jelenleg főműves, kettősműködésű csatorna, az öntözővíz szolgáltatást a gazdálkodók térítés ellenében vehetik igénybe. A csatorna fent vázolt adottságaiból kifolyólag a KÖTIVIZIG vízkormányzással nem tudja javítani a szolgáltatott víz minőségét, ezáltal garantálni sem tudja a megfelelő minőségű öntözővizet a mezőgazdasági felhasználóknak a vízszolgáltatási idényben. Véleményem szerint célszerű lenne a 25. csatornát belvízcsatornává átminősíteni, így a termelők az öntözővizet főmű nélküli vízszolgáltatásként, térítésmentesen, saját felelősségükre vehetnék igénybe. Alternatív megoldást jelenthet, ha a Jászapáti termálfürdő használt vizét öntözési időszakban nem vezetnék a befogadóba. A termálvíz vízszolgáltatási idényben betározható, majd az idény végeztével a 25. csatornába bevezethető. A tározó kialakítása a terület talajvízháztartására is jó hatással lenne. Hasonló módszer alkalmazható a Csátés-csatornán a MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft használtvizét illetően is. További megoldás lehet a befogadó határértékeinek felülvizsgálata, illetve időszakos határértékek bevezetése (vízszolgáltatási idény alatt és vízszolgáltatási idényen kívül). Szolnok, 2018. június 20. 12
