A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 17. Skrabán Sára - Csépes Eduárd (KÖTIVIZIG): A Milléri belvízöblözet kettősműködésű csatornáinak vízminőség vizsgálata védekezési időszakban

1. ábra: A Millér-csatoma liatásterülete/Vízgyűjtő-gazdálkodási terv

2.2 Tiszasülyi-28. csatorna

Az öblözet főgyűjtője a kizárólagos állami tulajdonú, VÍZIG kezelésű Tiszasülyi-28. csatorna, amely 14+764 km hosszú. A főcsatorna vize 2 irányba vezethető. Szivattyúsán és gravitációsan a Tiszába, valamint a Csátés- és Millér- csatornákon keresztül a 27/b Milléri öblözetbe. A főcsatorna vize átkormányozható a Tiszasüly-Sajfoki összekötő csatornán át a Sajfoki szivattyútelepre is, ezáltal szoros kapcsolat van a Tiszasülyi öblözet és a Hanyi-Sajfoki belvízrendszer között is. Torkolati zsilipet és a szivattyútelepet a Kiskörei Szakaszmérnökség üzemelteti. A csatorna többcélú igénybevételekkel terhelt. A belvízlevezetés mellett fő funkciója az öntözővíz szállítás. Öntözővíz ellátása az 1+364 szelvényben lévő bújtató vízleadó műtárgyán keresztül a Jászsági-főcsatornából történik. Az öntöző vízszállítás iránya a belvízlevezetési iránnyal ellentétes (9. ábra) (Csátés-csatorna, 22. csatorna, Tiszasiilyi-28. csatorna műszaki leírás). A csatorna jó állapotának fenntartása érdekében a Szolnoki Szakaszmérnökség rendszeresen végez kotrást, valamint egyéb fenntartási-karbantartási munkákat.

2.3 Csátés-csatorna

A Tiszasülyi öblözet második legjelentősebb csatornája. Szabad befolyással torkollik a 28 sz. főcsatorna 9+271 cskm-es jobb parti szelvényébe. A csatorna egyes szakaszai többcélú igénybevételekkel terheltek. A 0+000 - 6+700 cskm közötti szakasz kettős hasznosítású, ebből a 0+000 - 2+050 cskm közötti szakasz vízelosztó műként funkcionál. A csatorna vize a Millér-csatorna végszelvényében lévő (Csátéscsatorna 2+050 cskm szelvénye) u.n. „Gulyás” -tiltón keresztül a Millér-csatomába is átvezethető. Ezen időszakon belül a csatorna 0+000- 2+050 cskm közötti szakasza a Millér-csatornába történő átvezetés vízi útjának része, a víz a folyásiránnyal szemben halad (lásd mellékletek 12. ábra). A 2+050 cskm - 4+950 cskm szelvények között a II. számú duzzasztómű megfelelő beállításával duzzasztott víztér (állóvíz) alakul ki, a betározódó víz öntözési célokra felhasználható. A 4+950 cskm szelvényben lévő öntözővíz átemelő üzembe helyezésével a felette lévő csatornaszakaszba, illetve a 25. csatornába is feljuttatható az öntözővíz. (Csátés-csatorna, 22. csatorna, Tiszasülyi-28. csatorna műszaki leírás) A Csátés-csatornára terhelést jelent a csatorna 6+400 cskm szelvényébe történő szennyvízbevezetés a MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. telephelyéről (9. ábra).

2.4 Holt-Millér csatorna

A 80- as években a Millér csatorna átmetszésére került sor Besenyszög város belvíz veszélyeztetettségének csökkentése érdekében. A Millér-csatornának egy teljesen új szakasza került megépítésre, mely a települést elkerüli.

A Millér-csatornából való kiágazástól a 0+000- 8+402 km szelvényig terjedő szakasza a 33. csatorna része lett, míg a 8+402 - 18+000 közötti szakasz a Holt-Millér csatorna. A csatorna többcélú igénybevételű, kiemelt a kettős hasznosítás. Öntöző vízellátása két irányból lehetséges. Végszelvényében megépült tiltón keresztül a Millér-csatornából, valamint a Besenyszögi öntözőcsatornából a 33 sz. csatornán keresztül (Millér-csatorna műszaki leírás).

2.5 33. csatorna

Vízellátása a Besenyszögi öntözőcsatornából történik. Kiszolgálja a mellettes területek öntöző vízigényét, valamint vízpótlási lehetőséget biztosít a Millér-csatorna alsó szakaszába (Millér-csatorna műszaki leírás).

2