A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 15. Molnár Péter (Országos Vízügyi Főigazgatóság): Szélsőséges vízháztartási helyzetek hatása Magyarország talajdegradációs folyamataira

A század végére az évi csapadékmennyiség 10-20 %-os növekedése várható Magyarországon, évszakonként jelentős különbségekkel. (Sábitz et al. 2016)

ALADIN RCP8.5 RegCM RCP4.5

I I I I I I I I I I I I I I I ^m%-100-90-80-70-60-50-40-30-20-10-5 0 5 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

3. ábra. Csapadékmennyiség változása (%) Magyarországon 2069-2098-ra (1971-2000 referencia időszakkal) {Sábitz et al. 2016)

Éghajlatváltozás hatása a vízháztartásra

Az éghajlatváltozás vízháztartásra gyakorolt hatása egyértelmű mind a vízfolyások, állóvizek, de a talaj tekintetében is. Az éghajlat nagy valószínűséggel szélsőségesebbé válik, növekedni fog az időjárási szélsőségek tartóssága és intenzitása, ami például növeli a rendkívüli árvizek, de az aszályok kockázatát is. Az egyszerre, rövid idő alatt lezúduló és kis területre koncentrálódó nagy mennyiségű csapadékok, felhőszakadások miatt egyre gyakrabban kell majd számolni villámárvizekkel. Hasonló változások várhatók nagyobb folyóink határainkon túli vízgyűjtőiben is. A Duna felső vízgyűjtőjében a gleccserek és a hótakaró olvadása lehet számottevő hatással a folyók vízjárására. Az éghajlat területi változatosságának hatása a hidrológiai paraméterekben felerősödik. (NFM2013)

Talaj degradáció

A talaj degradáció a FAO értelmezése szerint a vízerózió, a szélerózió, a kémiai degradáció és a fizikai degradáció folyamataira osztható fel. Közös tulajdonságuk, hogy emberi tevékenység következményeként mindegyikük felgyorsulhat.

3