A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 14. Majer Fruzsina - Koch Dániel - Dr. Tamás Enikő Anna (NKE Víztudományi Kar): A Vén-Duna mellékág vízszállítás javításának vizsgálata
Sziget Vén-Duna | Duna 4. ábra - Érdesség szerint lehatárolt területek A Manning-féle mederérdességi tényező megválasztásánál három részre osztottuk a területet (4. ábra). A mellékág és a főág mederének borítottsága, vonalvezetése eltérő, vagyis ezek két különálló területet alkotnak az érdességet tekintve. A köztük lévő ártéri erdővel borított Koppányszigetet bevonva a lefolyási területbe kaptunk még egy, érdességében a másik kettőnél lényegesen eltérőbb részt. Azzal a céllal, hogy a kalibrálás során ezeknek a területeknek az érdességi tényezője külön-külön állítható legyen, külön rétegenként adtuk őket hozzá a modellterülethez. A modellezési terület méreteit a rendelkezésre álló felmérési adatok korlátozták. A vizsgált modellterület felett legközelebb Dombodnál, alatta Bajánál találhatunk vízmércét. A két vízmércén rögzített vízállás-idősorok összehasonlításával megállapítottuk, hogy ezen a szakaszon a vízmércék vízállás adatai összhangban vannak, az árhullámok a két mérce között nem lapulnak el. így a közel lévő bajai vízmérce vízhozam adatait felső határfeltételként, a vízállás adatait alsó határfeltételként adtunk meg. A modellterület alsó határa nem ért el a vízmércéig, ezért a vízállás adatokat az esés figyelembevételével transzformáltuk. A kalibráció folyamata a modell egyes paramétereinek, esetünkben az érdességnek a beállítását jelenti úgy, hogy futtatáskor az a valós, mért adatokat elfogadható pontossággal reprodukálja. A kalibrációs futtatások során a három, érdességében különböző terület Manningtényezőjét addig változtattuk nem permanens futtatási feltételek mellett, amíg a modellben a vízfelszín a valós, megfelelő időpillanatban visszaellenőrzött vízfelszínnel és a mért vízhozammal közel megegyező lett. Ehhez a 2017-es mérés idején készített vízfelszín rögzítési adatokat használtuk. így a Duna mederre n=0,0345, a Vén-Duna mederre pedig n=0,043 értéket határoztunk meg. Szakirodalom alapján a sziget Manning tényezőjét n = 0,06-ra vettük fel, ami megfelel a síkvidéki vízfolyások erdővel borított árterének. (Agroszkin et al. 1952) Korábbi mérések alapján végrehajtottuk a modell validálását is, mellyel igazoltuk, hogy más paraméterek mellett is képes a valóságnak megfelelő eredményeket adni. (Majer - Koch - Tamás 2018) Vízszállítás javítás vizsgálata A Vén-Duna vízszállításának javítására szolgáló beavatkozásként a feltöltődött területek kotrását és a kőgát szélesítését választottuk, ezek hatásának vizsgálatához különböző tervváltozatokat dolgoztunk ki. Az eredeti terepmodellt ennek megfelelően módosítottuk. A kotrásokat a legkisebb beavatkozás elvén csak a feltöltődött részekre koncentráltuk (5. ábra). A kotrási szintet a kiágazástól a kőgátig tartó szakaszon 81,50 m B.f. szintre vettük fel, így ezen a területen a kotrási szint a kőgát
