A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 8. Kerezsi György - Túri Norbert - Körösparti János - Bozán Csaba (NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály): A belvíz öntözési célú hasznosítási lehetőségei
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A tavaszi belvízfoltok esetében a nitrát-nitrogén (NO3-N), az ortofoszfát-foszfor (PO4-P) és az ammónium-nitrogén (NH4-N) koncentrációját illetően előfordultak határérték túllépések bizonyos mintáknál. Azonban itt a legszembetűnőbb jelenségként nem egy-egy paraméter határérték feletti koncentrációja emelhető ki, hanem az adott évek közötti különbségek. Ez pedig rávilágít a mezőgazdasági termelés belvízminőségre gyakorolt szerepére, mivel feltételezhető, hogy az évek közötti különbségek a területre kijutatott műtrágyákból származhattak (3. ábra). 3. ábra. A tavaszi belvízminták nitrogén és foszfor formáinak éves átlagértékei A növényvédőszer-maradékra vonatkozó vizsgálatokat 2016-ban a táp- és szennyezőanyag szennyezéshez hasonlóan kedvező eredményeket tükröznek {Andrási et ah, 2016). Mivel viszonylag kis számú szermaradvány volt kimutatható, és azok is szinte kizárólag a kimutatási határérték felett, de mennyiségi meghatározásra nem elegendő koncentrációban. A laboratóriumi vizsgálat eredményei alapján tehát a 2016-ban megmintázott belvizekben a szermaradványok mennyisége igen csekély volt. A 2018 tavaszi eredmények azt mutatják, hogy a tavaszi belvízminták öntözésre kiválóan felhasználhatóak. Az öntözővíz kategóriába soroláshoz szükséges három alapjellemző közül minden minta az I. csoportba került. Filep {1999) szerint az I. csoport azt jelenti, hogy kifogástalan, bármilyen talaj öntözésére felhasználható a víz, ha: a sókoncentráció < 500 mg/1 (EC<0,78 mS/cm) és a SAR<2. A megengedhető Na% a sókoncentrációtól, illetve a víz elektromos vezetőképességétől függ. A 2018-as tavaszi mintavételezés során a szántó, a növényi kultúrával fedett szántó, a gyep, az eltemetett folyómedrek és a csatorna vízminősége között kiugró eltéréseket a nem tapasztaltunk {4. ábra, 1. táblázat ), azonban megállapítható, hogy az azonos földhasználati osztályközök mintái között fellelhető magasabb értékek (pl. SzN_02, SzN_05, Sz_l, Gy_01, Gy_02) a talajok alaptulajdonságaival magyarázhatóak, míg a Veker-érből vett minta a belvízgyűjtő területről származó nehezen azonosítható kevert vizeket tartalmazza.
