A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 8. Kerezsi György - Túri Norbert - Körösparti János - Bozán Csaba (NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály): A belvíz öntözési célú hasznosítási lehetőségei
A belvíz öntözési célú hasznosítási lehetőségei KEREZSI György 1 - TÚRI Norbert1 - KÖRÖSPARTI János 1 - BOZÁN Csaba 1 'KAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, 5540 Szarvas, Anna-liget utca 35., kerezsi. gvorev@ovki.naik.hu ABSZTRAKT A növényvédő szerek, trágyák, termésfokozók használata a terméshozamok növelése érdekében elkerülhetetlen. A belvízminőségre ható agrotechnikai tényezőket vizsgáltuk a szarvas környéki többletvizeken. A belvízminták növényvédőszer-maradék, valamint a táp- és szennyezőanyagok vizsgálati eredményei és öntözővíz minőségi kategóriái adták az összehasonlítás alapját. A káros mennyiségű belvizek a befogadókba kerülnek bevezetésre, azonban bizonyos hányada öntözésre hasznosítható, melyhez szükséges a belvízminőségre ható agrotechnikai tényezők ismerete. Kulcsszavak: belvízminőség, tápanyag-, só- és szermaradvány-tartalom, mezőgazdasági felhasználás BEVEZETÉS A vízkészletek minőségi állapotának megóvása, a társadalom különböző jellegű vízigényeinek kellő minőségű kielégítése a vízgazdálkodás egyik alapvető feladata (NVS, 2017). Különös figyelmet érdemelnek ebből a szempontból a mezőgazdasági területek diffúz szennyezése, amely a társadalmi-gazdasági fejlődéssel arányosan növekvő mennyiségiminőségi vízigények mellett erőteljesen fokozódik. A mezőgazdaság környezeti problémái között a vízhez kapcsolódó kérdések kardinális helyet foglalnak el, mivel bármely gyártás során a konzekvens növénytermesztés szinte az egyetlen olyan termelési folyamat, amely a környezetet javító hatásokat fejthet ki. Mindennek előfeltételét jelenti a talaj, a vízháztartás, a termesztett növény és az alkalmazott agrotechnika alkotta rendszer megfelelő ismerete, a kölcsönhatások feltárása és célszerű felhasználása. A víz alkotja azt a közeget, amely egy adott terület (tábla) és azt határoló környezet közötti összetett kapcsolatot létrehozza. A mezőgazdasági termelést korlátozó, vízbő vízháztartási helyzetek bekövetkeztét előidéző hidrológiai okokat, folyamatokat javarészt már ismerjük, viszont a belvízminőségre ható agrotechnikai tényezők feltárásáról kevés adat áll rendelkezésünkre. Mindezek alapján a belvíz okszerű felhasználásához a vízminőség ismerete elengedhetetlen. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A vízminőség meghatározza, hogy az adott felszíni víz alkalmas-e a vízigény kielégítésére. A minőségigény technológiánként változó. A gyakorlatban mindig valamilyen célra alkalmas vízminőség megállapításáról van szó ( Rácz, 2007). Az összegyülekezett belvizek minőségét a keletkezési hely tulajdonságai (talajtípus, domborzati viszonyok, talajvíz minőség, stb.) és az alkalmazott agrotechnika határozza meg. A felszíni vizekből származó öntözővíz hatással van az egyes talajtulajdonságokra, és közvetlenül hat a növényélettani igényekre. Az öntözővíz minőségével szemben támasztott követelményekről az MSZ-10-640-1989. számú szabvány határoz, míg az öntözővíz minőségének vizsgálati, értékelési és minősítési rendjét az MI-10-172/9-1990 számú műszaki irányelv szabályozza (jelenleg nem hatályos). Mindkettő az adott felszíni víz mezőgazdasági alkalmazhatóságának korlátáira vonatkozik, ugyanakkor a szükségszerű vízminőség javító beavatkozásokat is előrevetítik. A vonatkozó irányelv - részletes kémiai elemzésre támaszkodva - az öntözővíz-növény kölcsönhatásokra alapozza a felszíni vizek osztályba sorolását. A kultúrnövényeket sótűrő képességük alapján sorolja be, azonban a besorolás nem teljes körű {Rácz, 2007).
