A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 7. Göttlinger István - Koch Dániel - Majer Fruzsina - Dr. Tamás Enikő Anna - Varga György (NKE Víztudományi Kar) - Kondor Gergely (KDVVIZIG): Különböző mederfelmérési módszerek összehasonlítása a kétdimenziós hidrodinamikai modellezés szempontjából

Rendszer működési elve

A mérőfejek kibocsájtják és fogadják az ultrahangjeleket (320 db a két mérőfejből összesen), melyből az adott víz ultrahang terjedési sebességének ismeretében megkapjuk a mérőfej és mederfenék közötti távolságot. Ezt hozzákapcsolva a jelkibocsájtás időpillanatában rögzített pozícióhoz, megkapjuk a mederfenéken mért pontok koordinátáit. Ezeket még meg kell javítani a mozgásérzékelő által mért kilengésekkel (roll, pitch, yaw), és így áll elő a nyers mérési adat.

Mérés menete

A mederfelmérés a mérési helyszín megközelítése után az ultrahang terjedési sebességének érzékelésével kezdődik, mely kalibrációs paraméter a mérőrendszernek. Ezt beadva a mérést vezérlő programnak, megkezdődhet a mérés. A mérendő területen folyásiránnyal párhuzamosan halad a hajó. A program valós időben mutatja az éppen mért sáv nagyságát. Ehhez igazodva kell haladni a következő sávra, valamennyi átfedést hagyva az előzővel. Az adatrögzítés bármikor megszakítható és újra indítható, a megszakítás nélkül mért terület egy fájlban kerül mentésre.

6. ábra: Dr. Csorna János mérőhajó - valós idejű mederkép - (fotó: Kondor

Gergely - KDWIZIG, 2017)

Mérés során folyamatos képet kapunk a mederviszonyokról és a hajótest alatti vízmélységről. Utóbbi azért is fontos mert a technológia egyik akadályozó tényezője lehet a hordozó jármű merülése és az ebből adódó legkisebb mérhető vízmélység.

5