A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

4. SZEKCIÓ - Vízellátás - 6. Fecser Nikolett (SZE Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar): „Okos Város” - Vízellátó rendszerek üzembiztonságának kérdései

Előnyös funkciók lennének például [3]:

• mérőadatok gyors, on-line eljuttatása az ügyfélkapcsolati és számlázási rendszerbe

• a felhasználói on-line tájékoztatások,

• a különböző fogyasztási korlátozások gyors, költséghatékony alkalmazása,

• előrefizető mérők,

• az okos órák által folyamatosan mért és feldolgozott információk alapján a fogyasztók számára kialakíthatók olyan felhasználói stratégiák, melyek komoly megtakarításokat eredményezhetnek.

A 3. ábra az „okos mérés” sematikus ábráját mutatja. 4

4. Felmerülő üzembiztonsági kérdések, problémák

A következőkben néhány problémát vázolnék fel az okos vízmérő órák bevezetésével, üzemeltetésével kapcsolatban.

• Ahol nem a szolgáltató tulajdonában van a mérő problémás lehet az okos mérő kötelező felszerelése.

• A hagyományos mérőknél több mint kétszeres beszerzési költségű okos mérők felszerelése, üzemeltetése és rendszeres hitelesítése rövid távon nem tekinthető reális célnak, mivel a bekötési vízmérők négyévenkénti hitelesítése már jelenleg is jelentős költséget jelent a szolgáltatóknak.

• A kommunikációs kapcsolat biztosítása a vízmérő és az adatgyűjtő egység között a távolság és az energiafogyasztás miatt ütközhet nehézségekbe.

• Az elektronikus mérők áramkimaradás esetén nem mérnek, az akkumulátoros mérők viszont rövidebb élettartamúak és sérülékenyebbek. Jelenlegi időjárási viszonyok mellett az áramkimaradások számának növekedésével kell számolni.

• A vízmérők kertes házaknál aknában vannak elhelyezve, melyek sokszor kerülnek víz alá, a jelet pedig innen kell biztonsággal továbbítani az adatgyűjtő egység felé. Ehhez egészen más kategóriájú berendezés kell, mint egy társasházi megoldásnál. [4]

3. ábra „okos mérés” sematikus ábrája [3]