A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
4. SZEKCIÓ - Vízellátás - 6. Fecser Nikolett (SZE Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar): „Okos Város” - Vízellátó rendszerek üzembiztonságának kérdései
Fecser Nikolett fecserniki@gmail.com „Okos Város” Vízellátó rendszerek üzembiztonságának kérdései Absztrakt A mai modem korban a vízellátó rendszerek sok esetben maximális igénybe vételnek vannak kitéve az évszakonként, vagy napszakonként változó ipari és lakossági fogyasztás kielégítése miatt. Ezekben az esetekben a rendszer elemei - víztisztító berendezések, nagyteljesítményű szivattyúk, szűrő rendszerek, csőhálózatok, szelepek - különösen nagy fizikai megterhelésnek vannak kitéve, az egyes elemek meghibásodásának valószínűsége is nagyobb. A csővezetékekben tranziens jelenségek léphetnek fel, melyek káros hatásai az egyes rendszerelemek hosszabb idejű kiesését is előidézhetik. Amennyiben a vízellátó rendszerekből csökken a vízkivétel mennyisége, többlet víz jelentkezik, melynek kezelése többlet energiafelhasználással jár. Egy nagyvárosi, vagy adott esetben az agglomeráció vízigényét biztosító nagy-teljesítményű vízerőművek és szivattyútelepek hosszú csőrendszereiben, egyéb alrendszerekben a nyitások és zárások során, ha nem kellően lassan végzik, akkor gyors nyomásváltozásokat okozhatnak a csővezetékben. Szélsőséges esetekben a tranzies jelenségek a vezeték épségét is veszélyeztethetik. Egy szivattyútelepen, áramkimaradás miatti szivattyú-leállás következtében olyan károk keletkezhetnek, ha rosszul tervezték, vagy rosszul üzemeltetik az automatikus vagy vezérelt csőzáró szerelvényeket, hogy a csőtörés is bekövetkezhet. Az ilyen esetekben lejátszódó lengések számítási és grafikus módszerekkel nyomon követhetők. írásomban a vízellátó rendszerek üzembiztonságának kérdéseivel foglalkozom, az „okos város” üzemeltetésének szempontjait is figyelembe véve. 1. Bevezetés Napjainkban egyre többször hallunk az úgynevezett okos városokról. Az okos város megnevezés mellett többféle szóhasználat is elterjedt e fogalom lényegének kifejezésére, mint például smart city, intelligens digitális város, élhető város. Az egyik megközelítés szerint az okos város olyan település vagy település csoport, amely természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a területen elérhető szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnolgiák, alkalmazásával fenntartható módon, lakosainak fokozott bevonásával fejleszti. [1] Fontos megjegyezni, hogy az okos város, mint a jellemzője a városnak folyamatosan fejlődő, változó feltételek mellett értendő.
