A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
4. SZEKCIÓ - Vízellátás - 1. Baki Berta (Fejérvíz Zrt.): Ivóvízellátó rendszerek vízbiztonsági szemléletű üzemeltetése
helyszíni szemlekor megnéztük, hogy az általános higiénés feltételeknek megfeleljen a mintavételezés helye. Mindenhol tisztaság volt. 5.3 Vizsgált paraméterek Fontos előre meghatározni azt is, hogy milyen paraméterekre vizsgáljuk az ivóvizet. A szokásos eljárás panasz esetén (íz, szag, szín), hogy a helyszíni mintavételezés során megfelelő kifolyatás után csak a szokásos rutinvizsgálatokat végeztük el (esetleg még a klór mennyiségét), és általában jó eredményeket kaptunk. Ebből kiindulva igyekeztünk megkeresni azokat a paramétereket, amelyek a panasz okozói lehetnek. Természetesen a mi méréseink sem teljes körűek, az íz és szag okozói néha olyan mikroszennyező anyagok, amelyek kimutatására a vízművek nem tudnak vállalkozni. Egyes esetekben előfordulhat a fogyasztó túlérzékenysége is, miszerint ő már sokkal kisebb elváltozást észlel, mint az átlagember. Arra törekedtünk, hogy minden esetben mérhetőek legyenek az értékek. így a mintavételezési sorozatban minden alkalommal a következő paramétereket vizsgáltuk: Kémiai vizsgálatok: Vas, mangán, szín, szag, íz, zavarosság, KOIps, szabad klór, ossz klór, Mikroszkópos biológiai vizsgálatok: üledék, véglények, férgek, baktériumok, gombák, vas- mangán baktériumok, kénbaktériumok, algák és ciano-baktériumok Bakteriológiai vizsgálatok: Pseudomonas aeruginosa. Valamint vizsgáltuk a minták összes szerves széntartalmát és ATP-jét. 5.4 Eredmények, következtetések Ha a lakossági panaszok valódi okát akarjuk feltárni, a vizsgálatoknak nem célszerű csupán a kifogásolt paraméterekre (íz, szín, szag) korlátozódnia, sokkal részletesebbnek (kémiai, biológiai, bakteriológiai) kell lennie. Minden esetben kell kontrol mintát venni a hálózat lehetséges legközelebbi pontjáról. Ezen adatok ismeretében tudhatjuk meg, hogy tényleg van-e valamilyen probléma, amely beavatkozást igényel. A kontrol minta adataiból látható, hogy külső hálózati problémáról van-e szó, vagy tényleg csak a belső hálózatot érinti. A vizsgált helyeken jól látszott, hogy ahol pl. az ízre panaszkodott a lakó (és a laboratóriumi eredmények alapján íztelen volt a víz), ott a biológiai vizsgálatok alátámasztották, hogy kifogásolható a víz. Viszont figyelemre méltó, hogy a mintavételi helyhez legközelebbi tűzcsapon a biológiai és bakteriológiai minták egyaránt jók voltak, nem estek kifogás alá egyik vizsgálatunk során sem. Egyik panaszmentes fogyasztónknál sem bizonyult a víz kifogástalannak. Bár a négy fogyasztóból egyiküknél a 12 mintából csak egyszer fordult elő kisebb zavarosság, ezért a további elemzések során a nála vett mintákat kifogástalannak tekintem. Ez mindenképpen ráirányítja, igazolja feltevésünket, hogy a tömbházakban jelen van a probléma, a belső hálózatokban ott lehet a biofílm, és előbb-utóbb ez is gondokat okozhat. Ha a belső hálózatot érinti a rossz eredmény, még akkor is lehet, hogy a szolgáltató vagy javaslatára az önkormányzat tud tenni valamit annak érdekében, hogy hosszabb távon ne álljon fönn a probléma (pl. ágvezetékekből körvezeték kiépítése, nagyobb hatásfokú tisztítás, hogy vas és mangán üledék ne maradhasson a rendszerben, nagyobb fertőtlenítőszer adagolás, stb. társasházak tulajdonosaival egyeztetve a belső hálózat szakszerű öblítése). A laboratóriumi vizsgálatok mellett a hálózat műszaki paramétereit is fel kell tárni (ágvezeték, hidraulikai viszonyok, cső anyaga és kora, „belső” karbantartottsága stb.). Ezen adatok ismeretében tudunk felelős döntést hozni, hogy hogyan szüntethető meg a hálózatszakasz fertőzöttsége. 5.4.1 Vizsgálati eredmények elemzése Kinti-benti hálózat összehasonlítása 4