A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 15. Túri Norbert - Körösparti János - Kerezsi György - Bozán Csaba (NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály) - Fabó István („KÖRÖS-AQUA” Kft.) - Fehér Ferenc (AQUA DRAIN Bt.): Komplexen meliorált területek állapotfelmérésének gyakorlati tapasztalatai mintaterületek példáján

5. ábra: Az egyetlen megtalált talajcső vég, illetve a meder másik részén talált cső töredék

Következtetés, összegzés

Az egykoron talaj csövezéssel érintett területek közel 150.000 hektárra tehetőek Magyarországon. Annak meghatározására, hogy a kivitelezett meliorációs rendszerek mennyire funkcióképesek, megkövetelik a terepi felméréseket, ugyanis egy vízügyi üzemeltetési engedélyes tervdokumentáció még nem garancia arra, hogy a területen valami nyoma lenne a talaj csövezésnek. Ez abból is látható, hogy az általunk 2017 tavaszán vizsgált „tökéletesnek” tűnő mintaterület (helyben megvoltak a részletes kiviteli tervcsomagok) azt a nem várt eredményt hozta számunkra, hogy a csanyteleki 800 hektáros Rétoldali terület egykor lefektetett közel 500 db talaj csövéből csupán egyetlen egyet sikerült a terepbejárásaink során megtalálni. A vizsgálatok azonban még nem fejeződtek be, ugyanis további tervünk a terület újabb bejárása alacsonyabb csatorna vízállású időszakban, vagy rézsűkaszái ást követően. Kiegészítő vizsgálatként távérzékeléses módszerek (drón felvételezés, georadar) alkalmazása is a terveink között van a csövek helyzetének meghatározásához. A csanyteleki terület mellet, további mintaterületek kijelölése jelenleg is zajlik. A vizsgált területekre folytatjuk a hitelt érdemlő kiegészítő információk gyűjtését. Kutatásunk során néhány kisebb vizsgált területen azt tapasztaltuk, hogy az egykor talaj csövezett táblára mára lineár öntözőberendezést telepítettek (6. ábra). Ez számos vizsgálandó kérdést felvet számunkra, mint például, mennyire megtarthatóak a kijuttatott tápanyagok a talajban azok mobilizálódása és befogadóba kerülésük nélkül. Milyen mértékben károsítja a környezetet vagy okoz talajdegradációs és vízminőségi problémákat. Kérdéses továbbá milyen hatással van a terület vízmérlegére, mennyire szabályozható így a terület vízháztartása.

6. ábra: Az F-3 öntözőcsatoma (Felgyő, István-major) a lineár öntözőrendszer telepítése előtt 2008-ban (balról), valamint a működő lineárral 2017-ben (jobbra), (fotó: Dr. Bart a Károly)