A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 12. Süveggyártó Anita Mária - Gyurkity Zoltán (ADUVIZIG): Meliorációs helyzetkép az ADUVIZIG működési területén
Az adatbázist alkotó fedvények:- Georeferált tervrajzok- Mezőgazdasági termelő szövetkezetek határai- Talaj csövezett területek hatóterületei- Belvízi elöntés adatok (2014)- Belvízben álló növényzettel borított, belvízzel erősen, közepesen, gyengén átitatott és nyílt belvízzel érintett területek (FÖMI 2016)- Belvízi elöntések gyakorisága- Légi felvételek a 2010-es belvízi helyzetről- Az Igazgatóság területén található vízfolyásokat feltüntető vízfolyáshálózat térkép- Külterületi vetületi térkép (KÜVET 2011)- Az Igazgatóság területén található bel- és külterületek határai- Magyarország digitális légi fotói (MADOP 2005) Az adatbázis fejlesztésére számos lehetőség létezik így további tájékozódásra a témában ajánljuk a „Meliorációs tervvel rendelkező területek felmérési lehetőségei” c. tanulmányt, melyre jelen dolgozatban is hivatkozunk az irodalomjegyzékben. Belvízhelyzet értékelése talaj csövezett területeken A rendelkezésre álló információk alapján elmondható, hogy az 1900-as évek meliorációs beavatkozásai során az ADUVÍZIG területén, illetve kezelésében lévő kiépített csatornahálózat és azok létesítményei ellátják vízvisszatartó és/vagy vízlevezető funkciójukat, azonban a közel két évtizede gazdátlan, üzemen kívüli, így értelemszerűen nem karbantartott drénhálózatok működésképtelenné váltak. Tanulmányunk végső célja, hogy ezt cáfolja vagy alátámassza, melynek érdekében összevetésre kerültek a drénezett és belvízjárta területek. Hajósi térség drénhálózatai A hajósi térség talaj csövezéssel érintett területein a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a maximuma (4. ábra) a Harábói-csatorna környezetében található, értéke 20%, mely igen magasnak tekinthető. Ez az érték annak is köszönhető, hogy a terület egy része napjainkban is lápos, mocsaras jellegű természetvédelmi terület. A Harábói-csatornát északról az egykori Érsekcsanádi „Búzakalász”, délről a Bajaszentistváni „Augusztus 20.” MGTSZ drénezett területei határolják, melyek ma is mezőgazdasági művelés alatt álló szántóföldek, azonban itt sem kapunk lényegesen kisebb értékeket. Az északi oldalon 17-, a délin 7%. (4. táblázat) A Sükösd községtől nyugatra fekvő drénezett terület, mely a „Május 1.” T.Sz. tulajdonában állt, szintén belvízzel veszélyeztetettnek tekinthető, az elöntések relatív gyakorisága 17%. (3. táblázat)
