A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai - 19. Orosz György (Országos Vízügyi Főigazgatóság): Jég elleni védekezés a Tiszán (Az elmúlt évtizedek jelentősebb jég elleni védekezései a Tiszán)
A jégrobbantási feladatok fő kockázata azonban, hogy a külső erők éles, jégrombolási szakfeladatokban eredményesen nem vettek részt. Jégveszély elleni beavatkozási változatok a Tiszán Legkedvezőbb helyzet Hóolvadás - nappali felmelegedés, éjszakai lefagyás, hatására szakaszosan változó vízhozam. Vízjárás - középvízi mederben maradó vízszintemelkedések. Jég - középvízi mederben levonuló másodlagos jégzajlás, jég elaszalódása, elolvadása, majd a jégjelenségek megszűnése. Legkedvezőtlenebb helyzet A legkedvezőtlenebb helyzet a felső-Tiszán 1985. évi jég elleni védekezéshez hasonló szituációban következhet be. Az 1985. évi védekezés kezdeti időszakában a 2017. évi helyzethez hasonló állapotok alakultak ki a Tiszán (kisvíz, teljes szélességben síkjég, a jellemző szakaszokon rendszeresen torlódva beálló jég, a vízgyűjtőkön a maximumhoz közeli hóban tárolt vízmennyiség). 1985. január elején árhullám alakult ki a folyón, amely a torlódva megállt és síkjeget felszakította, másodlagos jégzajlást indított meg. Hatására a bodrogközi Tiszán a jégtorlódásokból jégtorlaszok alakultak ki. A vízhozam csökkenésével a jégtorlaszok leültek a mederfenékre, majd a vízhozam további csökkenésével, az összeverődött jégtömegek szinte minden kedvezőtlen kanyarulatban a teljes mederszelvényt elzárták. Ezután egy újabb árhullám levonulása kezdődött meg, amely a még szabadon lévő átfolyási szelvényeken keresztül, nyomás alatt, illetve a mederfenékre leült jégtömegek felett, a középvízi mederből kilépve folyt le. A jégrombolás kulcskérdése, a tört- vagy zajló jég levezetésére elégtelen vízhozam mellett történő jégrombolás megkezdése volt. A megszületett döntés alapján a felépülőben lévő jégtorlaszok gyors elérése érdekében, folyosót nyitottak a Tiszalök-Tokaj-Tiszakarád folyószakaszon. Megkezdődtek az egyéb védelmi beavatkozások (pl. egyes árvízvédelmi töltések vízoldali rézsűinek jégnyírás elleni védelmére vb. födémpallók fektetésére került sor). Majd a bekövetkezett helyzetnek megfelelően, a tényleges jégrombolási munkák történtek meg, a jégrobbantási munkákkal összehangolt módon, a hajócsoportok alulról történő jégtörési tevékenységével, illetve a tört- és megindult zajló jég levezetésével. A védekezésben a vízügyi szolgálat jégrobbantó járőrei mellett, a Jégvirág IX és Jégvirág X döngölőberendezéssel ellátott ÉVIZIG jégtörőhajók, valamint az ÉVIZIG és FETIVIZIG kisj égtörőhaj ói vettek részt. 7
