A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai - 16. Lossosné Hajdú Katalin (TIVIZIG): A Vidi-éri IV. vízkárelhárítási célú tározó térinformatikai alapú vizsgálata
• A szakdolgozathoz elkészített terepmodell elöntési modell, 2D-s hidrodinamikai modell (pl. HEC-RAS, MIKE 21, stb.) készítéséhez felhasználható. • A megtanult módszer alkalmazásával más helyszínen a mérési eredmények ismeretében rendkívüli belvízhelyzetben az ott található veszélyeztetett épületek, létesítmények (pl. trafóházak, antennák) homokzsákkal, mobilgátakkal történő bevédése megtervezhető a kialakuló belvízkárok megelőzése céljából. • A TIVIZIG és más vízügyi igazgatóságok többi belvíztárózójának „analóg” módszerrel készült dokumentációja a fentebbi módszerrel felülvizsgálható. Ehhez a feladathoz a hardver, szoftver és humánfeltételek jelenleg nem minden igazgatóságnál biztosítottak. • Rendkívüli vízkárelhárítási helyzetek esetén optimális esetet feltételezve, amennyiben rendelkezésre áll a mérést végző légieszköz, a feldolgozáshoz szükséges hardver, szoftver és szakember, viszonylag rövid idő alatt, hatékony és pontos munkát lehet végezni. A maximális időráfordítás kb. 3-4 nap. Ideiglenes tározók kijelöléséhez döntéselőkészítési célú anyag előállításához alapul szolgálhat. Összegzés Dolgozatomban összevetésre került az 1965-ben megállapított TIVIZIG nyilvántartásában szereplő Vidi-éri IV. tározó műszaki dokumentációja az általam feldolgozott mérési eredményekkel. A tározó felmérésére azért volt szükség, hogy a mai korszerű technikai alkalmazásokkal pontos képet kapjunk, a Vidi-éri IV. tározó tározási kapacitásáról illetve elöntési területének kiterjedéséről. A két időszak eredményei szerint az üzemi vízszintnél (100,6 m B.f.) közel azonos egyezést tapasztaltam, a töltéskorona szintjénél (101,0 m B.f.) pedig 9.000 m -rel kevesebb víz tárolását és 4,5 hektárral kisebb területet eredményeztek számításaim. Több mint 50 év elteltével a szél, erózió munkája, illetve számos birtok - szerkezetváltás is befolyásolhatta a számítások eredményét. A kézi méréssel szemben a digitális eljárás eredményéből származó terepmodell milliós nagyságrendű ponthalmazból készült, és a két eredmény között tározási szempontból minimális eltérés van. A feldolgozás alapul szolgálhat hasonló területi adottságú analóg módszerrel felmért zöldtározók felülvizsgálatánál, valamint a terepmodell használható 2D hidrodinamikai elöntés modell készítéséhez.
