A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai - 11. Hoszták Ferenc - Petrucz Andrea (FETIVIZIG): A FETIVIZIG 2014-2020 időszak kiemelt vízkárelhárítási projektjei
A Tisza bal part 143+258-159+382 tkm szelvények közötti szakaszon a tervezett töltésfejlesztés vízszintes vonalvezetését a meglévő töltés vonalvezetése határozta meg, ahhoz kellett igazodni, figyelembe véve a fejlesztési szelvényt. A fejlesztendő szakasz jelentősebb hosszán a vízoldal felé történik az erősítés. A tervezett szakaszon nem minden esetben lehet a szabványban előírt összes paramétert egységesen megvalósítani ezért a különböző szakaszokon különböző oldali erősítést terveztünk. A keresztszelvények mentett oldali kialakításánál figyelemmel voltak az ott található területek jellegére, így a védelmi sáv szélességét, illetve lezárásának módját úgy határoztuk meg, hogy az a lehető legkevesebb érdeksérelemmel járjon. A Tisza bal parti töltés 159+250-159+382 tkm szelvények között a helyhiány miatt (lakóépületek a mentett oldalon, Batár patak a vízoldalon) a töltésfejlesztés földművel történő megvalósítása nem lehetséges, ezért árvízvédelmi fal kialakítására kerül sor 132 fm hosszban. Az új töltés koronaszintje mértékadó árvízszint felett 1,0 m a 143+258-155+000 tkm szelvények között, a tervezett burkolat vastagságát is beleértve. Az új töltés koronaszintje mértékadó árvízszint felett 1,35 m a 155+650-159+382 tkm között, a tervezett burkolat vastagságát is beleértve. A Batár bal part 0+000-6+140 tkm szelvények között a tervezett töltésfejlesztés vízszintes vonalvezetését a meglévő töltés vonalvezetése határozta meg, ahhoz kellett igazodni, figyelembe véve a fejlesztési szelvényt. A fejlesztendő szakasz jelentősebb hosszán a vízoldal felé történik az erősítés. A tervezett töltés 4,00 m koronaszélességű, a mentett oldalon l:2,5-es rézsűvel csatlakozik a meglévő töltéshez. A vízoldali rézsűhajlás szintén l:2,5-es. A koronaszélesség a burkolat tetőszinten (MASZ+1,0 m) 4,0 m. Az ártéri oldalon a töltés lábánál 10,0 m szélességű padkát terveztünk kialakítani, melynek lejtése 1:20. A padka rézsűvel lesz lezárva, mely l:2,5-es hajtással csatlakozik a terephez. A mentett oldali töltésláb mentén 10,0 m széles sáv kialakítását terveztük a fenntartási, és védekezési feladatok elvégzésére. A töltés koronájára 3,0 m széles burkolat kerül. Uszka település belterületi szakaszán nem mindenütt lehetséges az előírt töltésszelvény kialakítása, ezért vb. szögtámfal kialakítása történik három szakaszon. Az említett belterületi szakaszokon a Batár patak közelsége, valamint a töltést közvetlenül határoló lakóingatlanok kis alapterülete (max. 25-30 méter hosszúak) nem tették lehetővé az ideális keresztmetszeti kialakítást. Milota-alsó partbiztosítás 1926-31 és 1956-57-ben épült. 1967-ben a partvédőmű felső végét 200 m-rel meg kellett hosszabbítani, mivel a part erősen hátra kopott. 1973-ban a régi művek felbontása történt és 4 db mederalakító sarkantyú épült vezetőcsonkokkal. A legutóbbi beavatkozás 1985-ben történt, amikor a mű középső részén a lábazat megcsúszott a part hátra kopott. A felső végén a töltés közeli szakaszon a meder kimélyült, míg a mű alsó végén kisebb-nagyobb beszakadások keletkeztek. Ekkor a meglévő lábazati kőszórás kiegészítésére került sor 382 m hosszúságban. A hiányos lábazat pótolva lett egy a szabályozási vonaltól 1,0 m széles padka kialakításával. Tekintettel arra, hogy a folyószakasz államhatárt képez, a partbiztosítás egységes rekonstrukciója indokolt a 732-733 fkm szelvények között, ahol a partbiztosítás állapota 70 %-osnak tekinthető. 14
