A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai - 11. Hoszták Ferenc - Petrucz Andrea (FETIVIZIG): A FETIVIZIG 2014-2020 időszak kiemelt vízkárelhárítási projektjei
méretre kiépítve, kiépítettségük alig haladja meg az 5 %-ot, így több száz km hosszú töltésszakasz szorul megerősítésre. Nagyon súlyosnak ítélhető meg a jelenlegi helyzet, hogy van olyan töltésszakasz is, ahol a töltések koronaszintje a mértékadó árvízszintet sem éri el, mely a rövid előrejelzési időelőny miatt a meghágás elleni védekezési lehetőséget ellehetetleníti. Az áradás intenzitását és vízhozamát tekintve a Tisza Tiszabecs-Vásárosnamény közötti szakasza, ezen belül elhelyezkedése okán a Tisza Tivadarig tartó szakasza a legveszélyeztetettebb. A veszélyeztetettséget növeli az ukrán oldali árvízvédelmi rendszer meglévő hiányossága, illetve a nem egyenszilárdságú árvízvédelmi kiépítettség a határ két oldalán. Az elmúlt 20 évben a Tisza völgyében levonult négy rendkívüli árvíz tükrében és a Felső- Tisza-vidék árvízvédelmi kiépítettségét ismerve tehát kijelenthetjük, hogy mértékadó árvízi jelenség - tehát nem feltétlenül rendkívüli katasztrofális, hanem előre számítható esemény - bekövetkezte esetén a katasztrófa valószínűsíthető, mert:- a töltésrendszer kiépítése sem magassági, sem keresztmetszeti vonatkozásban nem megfelelő, a védvonalakat keresztező műtárgyak (zsilipek, csőátereszek) elöregedettek,- az utóbbi években a forráshiány miatt egyre inkább elmaradó rekonstrukciós munkák következtében a töltéseken, műtárgyakon lévő hibák halmozódtak,- az árvizek hevessége miatt az előrejelzés időelőnye rövid, a védekezési lehetőség korlátozott,- az a tény, hogy a vízgyűjtőterület döntő része külföldön helyezkedik el, kiszolgáltatottá tesz bennünket mind előrejelzési, mind közvetlen beavatkozási szempontból,- a társadalmi-gazdasági változások nyomán a vízügy helyzete a Tisza-völgyi országokban lényegesen megváltozott, ez különösen Ukrajnára jellemző. A központi irányítás gyengülése és a gazdasági visszaesés miatt elmaradt fejlesztések okán megnőtt a vizek kártételének és károsodásainak veszélye, mely alvízi ország lévén ránk nézve különösen veszélyes,- a védvonalak altalajának feltárása számos esetben kimutatta azokat a védvonal szakaszokat, amelyek környezetükhöz képest gyengébb, a biztonsági követelményeknek nem megfelelő,- az utóbbi években végbement társadalmi, gazdasági átalakulás következtében a nagy vállalatok átalakultak, megnőtt a magántulajdon aránya, a tulajdonváltás következtében jelentősen nőtt a kárérzékenység,- a megye folyamatos nemkívánatos népességcsökkenése, országoshoz viszonyított gazdasági elmaradottsága feltétlenül megállítandó, melynek egyik módja a térség infrastruktúrájának, közte árvízvédelmi helyzetének javítása. Mindezek a tényezők együttesen önmagukban is indokolják az árvízvédelmi fejlesztés megvalósításának szükségességét. A Tisza-völgy, benne a Felső-Tisza árvízi biztonság javításának megalapozása, az árvízvédelmi/árapasztó rendszer mértékadó méretezési célértékeinek meghatározásával, a rendszer hiányosságainak feltárásával, illetve a hatékonyabb működtetés biztosításához szükséges fejlesztési célok kitűzésével, valamint a szükséges fejlesztések meghatározására és a beruházások előkészítésére fejlesztési koncepció készült. A 2
