A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

1. SZEKCIÓ - Hidrológia - 3. Kerék Gábor (ÉDUVIZIG): Videó alapú vízhozammérések alkalmazhatósága kisvízfolyásokon

1. táblázat, Mért és számított vízhozamok összesítése

Az eredmények ismeretében látható, hogy az LSPIV metódus és a két numerikus módszer valamelyikének alkalmazásával kielégítő pontossággal reprodukálhatók az egyes mérések vízhozamai.

Joggal vetődhet fel azonban a kérdés, hogy amennyiben nem kifejezetten az LSPIV szükséges információigényének (Illesztőpontok elhelyezése és bemérése, kamera megfelelő elhelyezése, megfelelő felbontású videófelvétel és előkészített képsorozat, pontos medergeometria, kontroll vízhozammérések stb.) megfelelő képsorozatot kell értékelnünk, akkor is megfelelő eredményeket tudunk-e a módszerek alkalmazásával produkálni.

Erre vonatkozóan elvégeztem egy tesztet egy, a Dunán Bajánál rögzített videófelvétel rövid értékelésével.

Jégzajlásról készített videófelvétel rövid elemzése

P^l Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság többek között a magyarországi alsó-Duna szakasz jégviszonyainak vizsgálata céljából Baján egy Duna-parti gabonasiló tetején webkamerát üzemeltet. Az Igazgatóság rendelkezésemre bocsátott egy teljes napot (2012. február 11.) felölelő, 30 s időfelbontású képsorozatot, melyet egy intenzív dunai jégzajlás alkalmával rögzítettek.

A rendelkezésemre bocsátott anyag tartalmazott még egy, más vízjárási állapotban felvett keresztszelvényt a folyó szóban forgó szakaszáról. A célom az volt, hogy a képsorozat, és a keresztszelvény felhasználásával meghatározzam a szállított vízhozamot.

Az első nehézséget természetesen a képsorozat ortorektifikációja jelentette, hiszen a képsorozaton bemért illesztőpontok nem találhatók. A transzformációt a képeken látható bajai Duna-híd pilléreinek, valamint a partok mentén azonosítható két pont felhasználásával a Google Earth segítségével végeztem el. A képeken felhasznált pontokat, a 6. számú ábra tartalmazza.

15